Dr. Layer Károly: A Herendi Porcellángyár története (Budapest, 1921)

diában nem volt képes a megrendelést végrehajtatni, Bécsben Waldstein János és Zichy Ödön grófok felhívták figyelmét a herendi gyárra. A gyár nem rettent vissza az új és nehéz feladattól és vállalta a megrendelést. Egy teljes év telt el lázas munkában, míg a fáradhatatlan és zseniális megalapítónak végre sikerült az európaitól lényegesen eltérő anyag összetételét, a máz kékes árnyalatát s a zománcfestés mély színeit, megtévesztő hűséggel utánozni. Az a nagy elismerés, melyet a gyár kínai ízlésű porcellánjaival magának Európaszerte kivívott, magyarázza meg azt, hogy Fischer Móric ebben az időben különös előszeretettel foglalkozott ezeknek gyártásával, aminek bizonyítékát a feltűnően nagy számban ránk maradt herendi „Ming-porcellánokban“ találjuk.

Ezekkel a munkákkal a gyár művészi tekintetben teljesítőképességének tetőpontjára jutott. Komoly munkájának, biztos ítéletének és jó ízlésének méltó elismerése volt az a páratlan siker, melyet az 1855. évi párisi világkiállításon aratott. A Pester Lloyd 1855. évi június hó 19-iki számában megjelent ismertetés szerint a kiállításon bemutatott magyar ipartermékek közt kiváló hely illeti meg a Fischer-féle herendi gyár kínai porcellánmásolatait. A kiállított tárgyak közül legnagyobb tetszésnek örvend egy Zsófia főhercegnő tulajdonát képező kínai modorú teáskészlet, melyet Ferenc József adott édesanyjának karácsonyi ajándékul. A kiváló gyűjtemény