Dr. Layer Károly: A Herendi Porcellángyár története (Budapest, 1921)

és helyes volt, azt az a rendkívüli eredmény igazolja, melyet a gyár — alig egy évre rá, hogy első félénk kísérleteit a meisseni genre utánzásában megtette — a bécsi műiparkiállításon 1845-ben kiállított kora- meisseni utánzataival elért. Ezek annyira meglepték a szakköröket, hogy a bíráló-bizottság az eddig tel­jesen ismeretlen magyar gyárat dicsérő oklevéllel tüntette ki. Ennek a sikernek nem véletlen voltát leginkább bizonyítja az a tény, hogy Weisse Albert, az akkortájt legelőkelőbb milánói műkereskedő, az egész kiállított gyűjteményt üzlete számára meg­szerezte és ettől kezdve állandó üzleti összeköttetést tartott fenn a gyárral. Esterházy Károly grófot — felbuzdulva a kiváló eredményen — főúri családaink közül számosán kö­vették : így a Batthyány-, Pálffy-, Zichy- és Széchényi- családok, kik mint a hazai vállalkozásoknak minden­kor lelkes támogatói, felhasználták a kínálkozó alkal­mat, hogy az idők folyamán hiányossá vált készle­teiket kiegészíttessék. Kétségtelen, hogy Fischer Móricnak nemcsak a szükséges tudása, ízlése és tehetsége volt meg ahhoz, hogy ezt a nehéz, eddig sem külföldi, sem belföldi porcellángyárban nem ápolt régi irányt teljes sikerrel követhesse, hanem ezeken kívül egyéni ízlése és lelkesedése is ebbe a mederbe terelte. Mert lelke­sedés nélkül alig képzelhető az a megfeszített munka, amelyet végzett és az az eredmény, amit elért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom