Dr. Layer Károly: A Herendi Porcellángyár története (Budapest, 1921)

évek első felében készült közönséges porcellán- készletek arról tanúskodnak, hogy a gyár úgy az alapanyag, mint a festett dísz szempontjából teljesen kielégítő árút tudott előállítani.

Az 1842. évi első magyar iparműkiállításon a gyár már a nyilvánosság elé lépett, és mint Kossuth Lajosnak a kiállításról írt ismertetése bizonyítja, nem kis sikerrel. Kossuth a következőket írja róla:

„Fischer Móric 4 év óta fennálló s ezen iparág természeténél fogva igen tetemes pénzáldozatokba került porcellángyárának műveivel az iparműkiállííás- nak igen örvendetes díszt kölcsönzött. Hercegi asztal számára készült s hercegi asztal igényeinek is megfelelő gazdagon aranyozott, nemkülönben egyszerű festett szegélyű tálakon s tányérokon kívül két gyönyörű virágtartóedény; továbbá egy huszonkilenc hüvelyknyi hosszúságú aranyozott haltál, a Herend- del szomszéd Balaton ízes fogasainak tálalására alkalmazott valóságos mesfermű, minő a külföld legelső porcellángyáraiban is a nem mindig sikerülő, legköltségesebb művek közé számíffatik, végre pedig szintúgy igen nehéz készítésű transparent porcellán- ból gyertyafény-ernyők, közöttük egy a hercegprímás jól talált arcképével, valának a herendi porcellángyár műpéldányaiul kiállítva stb.“

Hiába volt azonban a becsületes iparkodás és hiába voltak a kiállítási sikerek. Az évtizedek óta virágzó cseh gyárak töméntelen termékei szabadon