Magyar himzések kiállításának leiró lajstroma (Budapest, 1918)

II. Úri hímzések - F) Különböző minták

123. LEPEDŐSZÉL RÉSZE, aranyfonál és színes selyem hímzéssel. Váltakozó magasan kiemelkedő' virágszálakhoz gyűrűvel két-két különböző virágban végződő S-alakú indák kapcsolódnak. Szakaszos és lapos hímzés. 17. század vége. F) Különböző minták­Ebben a legtarkább csoportban is találunk stilbeli rokonságban levő kisebb sorozatokat. A 128—129. sz.-ok arany-fehér hímzésükkel a leg­választékosabb magyar hímzések közé tartoznak. Szorosan összetartoznak a 136—138. sz.-ok, ez a válfaj talán erdélyi. Rokonok a 146. és 147. sz.-ok, valamint 159—161. sz.-ok alatt leírt nyilván késői hímzések; a 151—152. sz.-úakban azonos levélformák tűnnek fel, a 150. sz. is közel jár hozzájuk- A 162. sz.-ban kevés, a 163-ban jóformán semmi sincs az úri hímzések stílusából. A budavári koronázó főtemplom gremia- léja (127. a. sz.), bár különböző darabokból Van barbár módon össze- toldva és évszáma hamis, a legpompásabb magyar hímzések egyike és kétségtelenül korai. A Barkóczi Mária-féle kendő (125. sz.), valamint a Jósika Máriáé (127. sz.) egészen különleges darabok■ Az angyalfejes oltárterítőn (126. sz.), melyet néhai Bende Imre nyitrai püspök aján­dékozott a múzeumnak, o tulipánok az Olaszországban már a 16. század óta divatos naturalisztikus virághímzésnek legérdekesebb magyar pél­dája; az angyalok a 145. sz. hímzés hableányaival tanúsítják, hogy figurális ábrázold sokkol is próbálkoztak- A 141—143. sz.-ok egy helyről származnak, valamennyinek mintája különleges. Nyilvánvaló a rokonság a 168—169. és a 180—181. sz. darabok között is. A 180. sz.-val v. ö. azt a sorozatot, melyet Díváid Kornél közölt a <Magy. Iparművészetiben (1905., 17., 40., 42—44. képek). A 189— 193. sz. hímzések már többé-kevésbbé népies jellegűek 124. KENDŐ, aranyfonál és fehér szálas selyem hímzéssel. A sar­kokban átlósan rövid kétleveles száron nagy gránátalmavirág, az oldalak közepén ugyanilyen virág kisebb méretben, ferde állásban, levelek nélkül. A sarkokban kétszer három névbetű, kétszer évszám- 1660.

Next

/
Oldalképek
Tartalom