Dr. Layer Károly: Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum gyüjteményeinek leíró lajstroma (Budapest, 1927)

Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum gyüjteményei - III. A magyar terem

44 MAGYAR TEREM: ÖTVÖSMUNKÁK díszítésére is felhasználtak. A magyar ötvösség legszebb emlékei a későrenaissance- és a barokk-korban keletkeztek. Ekkor német befolyás alatt a trébelt díszítés válik uralkodóvá, később, a XVII. század második felében és a XVIII. században ötvös­mestereink a festett zománccal való díszítéshez is kitűnően értettek. Az ötvösség különösen Felső-Magyarország és Erdély jelentékenyebb városaiban virágzott. Az ötvösök a többi iparosok példájára céhekbe csoporto­sultak. Hiteles adatok igazolják, hogy már a XVI. században több helyen alakultak ötvöscéhek, így Kolozsvárt, Brassóban, Kassán, Besztercebányán. Komáromban stb. A céhrendszerrel kapcsolatosan a hitelesítés, vagyis az ötvöstárgyak finomsági tartalmának ellenőrzése nálunk is meghonosodott. Az ötvös­mester azonkívül köteles volt a hitelesítőbélyeg mellé saját mesterjegyét is a tárgyra ráütni. A XVI11. század második felében a magyar ötvösség hanyat­lásnak indult és nem tudott többé a régi színvonalra emelkedni. A 91. sz. szekrényben kelyhek, cibóriumok és egy­házi használatra rendelt egyéb magyar ötvöstárgyak van­nak kiállítva. Kiválóbb darabok : cibórium, hólyagos kup- pával, XV. sz.; kis cibórium, hatkarélyos talppal, kuppájá- nak kosarán sodronyzománcos diszítéssel, XVI. sz. el.; szerpentin-kehely, felrakott sodronyzománcos díszítéssel, XVII. sz.; kehely, festett zománccal díszített virágos háló­val, XVII. sz.; két rokoko-kehely, festett zománclapokkal. Szilassy János lőcsei mestertől, XVIII. sz. k. 92. sz. tárló. Magyar ékszerek, XIV—XVIII. szá­zad. Boglárok, mentecsatok, kapcsok, gombok, övék, nyak­ékek stb. Különösen figyelemre méltó darabok : diadém, arany, liliomokkal díszített tagokból, ékkövekkel és gyön­gyökkel, XIV. sz.; nyaklánc, arany, csürlős szemek közt három zoméncos medailonnal, XIV. sz. v.; boglár, aranyo­zott ezüst, a későgótikus ízlésnek megfelelő növényi és építészeti formák felhasználáséval, szentek alakjaival, XV. sz. v. ; boglár, aranyozod ezüst, áttört, részben zomán­cozott virégdíszítéssel és ékkövekkel, Hann Sebestyén nagyszebeni ötvösmesler műve, XVII. sz. v.

Next

/
Oldalképek
Tartalom