Dr. Layer Károly: Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum gyüjteményeinek leíró lajstroma (Budapest, 1927)
Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum gyüjteményei - II. A déli szárny folyosója. Magyar népies keramika
MAGYAR NÉPIES KERAM1KA 35 7(i. sz. szekrény. Magyar üvegek, XVII—XVIII. század. Kupák, korsók és palackok, túlnyomólag lakk- feslésű ornamentális és alakos díszítéssel. Figyelemre méltó az 1630-as évszámmal jelzett, tejüvegből fúvott korsó, továbbá néhány gyógyszertéri palack, részben köszörült, részben festett díszítéssel. 77. sz. szekrény. Empire- és biedermeierüvegek túlnyomólag cseh gyárlmányok a XIX. század első feléből. Az empire-üvegek jellegzetes vonása az antikizáló díszítés, a biedermeierkor a többrétegű köszörült üvegeket (Überfangglas) kedvelte. Figyelemre méltó darab egy fedeles serleg, Zrínyi halálát ábrázoló jelenettel, jelezve „Oppitz in Kaschau“. II. A DÉLI SZÁRNY FOLYOSÓJA. Magyar népies keramika. A magyar népművészet legjobb alkotásai a hímzéseken kívül az agyagipar termékei, A magyar agyagipar legrégibb emlékei az újabb középkor végén és a renaissance idejében keletkeztek. Ebből az időből nagyobb mennyiségű kályhacsempe és épület díszéül használt néhány zománcos cserép maradt reánk. A korai kályhacsempék szentek alakjaival, vagy bibliai jelenetekkel vannak díszítve, részben mázasok, részben máztalanok és arról tanúskodnak, hogy Magyarországnak már a XV—XVI. században eléggé fejlett fazekasipara volt. Ónmázas cserépedények csak a XVII. század elejétől kezdve készültek Magyarországon. A legrégibb efajta darabok Trencsén, Nyitra és Pozsony megyékben találtattak. Ezek az edények úgy technikájuk, mint dekorativ felfogásuk szempontjából a finom faienceokra emlékez'etnek. Az edények legtöbbje fehér alapon sarga, kék. zöld és ibolyaszínű virág- és indadíszt mutat, vannak azonban jelentékeny számmal olyanok is, melyeknek alapszíne igen szép kobaltkék, stilizált növényi díszítésük pedig túlnyomólag sárgával és zölddel élénkített fehér. A darabok keletkezési 3*
