Dr. Layer Károly: Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum gyüjteményeinek leíró lajstroma (Budapest, 1927)
Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum gyüjteményei - I. Az emeleti körfolyosó - Keramikai gyüjtemény
KERAM1KAI GYŰJTEMÉNY 17 domború jelenettel, a nürnbergi Preuning-féle műhelyből, XVI. sz.; kis faiencekorsó, írásszalaggal és 1532-es évszámmal, Nürnberg ; gerezdes testű, festetlen faiencekorsó, aranyozott ezüstfoglalatban, Nürnberg, XVII. sz. v.; kobaltkék díszítésű délnémet faienceok, melyeken a keletázsiai porcellánok hatása félreismerhetetlen, XVIII. sz.; gmundeni kancsók és kupák, jellegzetes ibolyaszinű díszítéssel, XVIII. sz. 15. sz. tárló. Svájci kályhacsempék, XVII— XVIII. század. A kiállított darabok részben az olasz majolikák, részben a delfti faienceok befolyásáról tanúskodnak. 16. sz. tárló. Svájci kályhacsempék, XVII— XVIII. század. A XVIII. század második felében már az európai porcellánok modorában festett csempékkel is találkozunk. 17. sz. szekrény. Nyugateurópai faienceok XVII—XVIII. század. A XVI. században az olasz majolikának komoly vetély- társa támadt a keletázsiai porcellánban, melyet a keletindiai tengeri út felfedezése után a hollandusok egyre nagyobb mennyiségben hozták át Európába. Azóta Európa különböző országaiban csaknem szüntelenül történtek kísérletet« ennek az új keramikai anyagnak utánzására. A lényeg még jó ideig nem sikerült, de a divatba jött porcellánt formában és díszítésben híven utánzó árú is megnyerte a közönség tetszését. Ezért lendültek fel hatalmasan a XVII. század folyamán Hollandiéban alakult jaiencegyárak, melyek a keletázsiai porcellánt utánozták, közülük különösen a delfti gyár vált világhírűvé. A németalföldi faienceot mindvégig erős keletázsiai befolyás jellemzi, habár az önálló mustrák sem hiányzanak. Hollandiából csakhamar Németországra átterjed a faiencegyártés, ahol már a XVII. század második felében egymásután létesülnek a kisebb-nagyobb faiencegyárak. Csaknem egyidejűleg Francia- országban is megindul a verseny s ott főleg Nevers, Rouen, 2
