Jakabffy Imre szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 13. (Budapest, 1971)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM - MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Dobrovits Aladár (1909-1970)

nOBROVITS ALADÁR (1909-1970) Az Iparművészeti Múzeum munkatársai fájdalommal búcsúznak szeretett voll vezetőjüktől, aki 1934-től a Szépművészeti Múzeum munkatársa, 1945lől 1949-ig a Magyar Nem/.eli Múzeum elnöki tanácsosa, 1958-101 a művészettörténeti tudományok doktora, az ókori Kelet, elsősorban az egyiptomi művészet kiváló kutatója volt. Munkái közül Egyiptom és a hellenizmus, A fáraók művészele. Egyiptomi festészet, A paraszt panaszai és számos más. széles körben ismerlek. A tudósnak, muzeológusnak, kultúrpolitikusnak egyaránt kiváló Dobrovits Aladár pályáján csak kitérőt jelentelt az Iparművészeti Múzeum főigazgatósága (1949—19(11). Régészeti, orientalista kutatói, egyetemi előadói munkássága ez idő alatt sein szakadt meg, és múzeumunkban való működése befejeztével ismét zökkenőmentesen vette át az Eötvös Lóránd Tudományegyelem ókori keleti tanszékének vezetéséi. Tudományos munkásságai bőven méltatja a szakirodalom, itt csak múzeumunkban vállalt szerepéről szólok. Mikor kultúrpolitikai meggondolások múzeumunk élére állították — annak ellenére, hogy természetesen elsősorban sajál szaktudománya irányában voltak kötelességei — , példás fegyelemmel és lelkiismeretességgel vállalla ennek az akkor rendkívüli nehézségekkel küzdő, elhanyagolt intézménynek a gondjait. Az iparművészet területe távol állt addigi érdeklődési körétől, mégis megértette ennek legsürgősebb feladatait és meglátta a követendő utat. Sokoldalú képességei és muzeológiai tapasztalatai birtokában rendszeres múzeumi munka alapjait fektette le, az először ő általa közösségbe kovácsolt munkatársak segítségével. Erőteljesen segítette a pártszervezet és a tömegszervezetek munkáját. Irányítása nyomán indult meg múzeumunkban a tudományos jellegű gyűjtő, restaurátori, raktározó, nyilvántartó munka, majd az iparművészetlörlénct baladó szellemű kutatása, aminek eredményeképpen számos publikáció szülelelt, és megindult az Iparművészeti Múzeum Evkönyveinek sorozata. Ugyancsak nevéhez fűződik az iparművészeti tárgyú kiállítások újszerű, folyamatokat és összefüggéseket, feltáró típusának létrehozatala, ü maga is működött az iparművészeti szakirodalom terén: gondolatébresztőek az Évkönyv bevezető beszámolói a múzeum eredményeiről és az iparművészel elméleti művelői számára sokáig nélkülözhetetlen lesz Az ipari formatervezés művészeténél; elmélete c. tanulmánya, valamint számos kisebb cikke, előadása, beszéde. Egyéniségének tudósi és emberi vonásainak hálása alatt a múzeum munkatársai sokat, fejlődtek. Szerelelte] és tisztelettel búcsúznak tőle, mint volt vezetőjüktől, akitől valamennyien nagyon sokat tanultak.