Jakabffy Imre szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 13. (Budapest, 1971)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM - MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Határi Ferenc: Pest-budai asztalosok 1828-ban

mere papírra nyomtatolt, kél. nyelvű — magyar és német feliratú címkét ragasztott (2. kép). Ezek közül magángyűjteményben egy biedermeier alacsony szekrény

13 maradt fenn. Coffin Károly bútorkereskedő papírcímkét és sablonról lehúzott lusfesléses jelzést is használt

1

'

1 (3. kép). Több azoknak a bútoroknak a száma, amiket levéltári adatok segítségével tudunk mesternévhez kölni. Ezek rendszerint közintézmények vagy egyéb nyilvános helyiségek egységes berendezéseként őrződlek meg, így pl. tudjuk, hogy a pesti belvárosi plébániatemplom gotizáló empire szószékét :1808-ban Ungradt Fülöp pesti mester.

15 a mai Semmelweis Múzeumban őrzött pesti volt Király utcai, egykori Szent Lélek gyógyszertár (Gömöry- vagy Török-patika) empire berendezéséi. 1813-ban Uosznágel Márton pesti mester készítette.

10 Fővárosunk reformkori bútorművességének összefoglalása, a kutatás mai stádiumában, még nem végezhető el. ehhez nagyobb arányú anyaggyűjtés és levéltári munka szükséges. A bútorművesség történetének általános problémája az anonimitás. Az ilt közölt adatokkal igyekeztünk a múzeumokban, a magángyűjteményekben — az egykori tulajdonosok genealógiai adatai alapján — helyi alkotásként nyilvántartott emlékeket a régi iratok alapján a pest-budai asztalosmesterek nevéhez egy lépéssel közelebb hozni. 13 Pried Miksa (Budapest) tulajdona. 14 A papírcímke a Kiscelli Múzeum tulajdona; a tusfestéses jelzés az Iparművészeti Múzeum 60.87.1. lelt. száméi tükörkeretén található. 15 Schoen Arnold: Jegyzetek a pesti Belvárosi plébániatemplomról. Budai Krónika V. 1943. 26-27. sz. 16 Voit Pál: Egy régi pesti patika. Tanulmányok Budapest múltjából VII.