Jakabffy Imre szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 13. (Budapest, 1971)
IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM - MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Határi Ferenc: Pest-budai asztalosok 1828-ban
BATÁRI FERENC PEST-BUDAI ASZTALOSOK 1828-BAN A reformkori magyar iparművészet-történet jelentős, de kiaknázatlan forrása az 1828. évi országos összeírás.' Az adók fokozását és reálisak!) eloszlását célzó) egységes, országos számbavétel gondolata az 1791. évi országgyűlésen merüli fel. 1802-ben fektették írásba az összeírási „Utasítást", és ugyanakkor az ország összes adózóinak egységesen megfelelő összeírási íirlapiminlát doilgozlak kii. A napóleoni háborúk és az ezekéi követő gazdasági összeomlás késleltette a munka elkezdését, s így csak az 1825—27. évi országgyűlés tűzte ismét napirendre. L827-ben a rendek — miután kiváltságaikat továbbra is biztosítót Iák — megszavazlak az országos összeírási elrendelő VII. törvénycikkel. Az Utasítás és Útmutató részletes tájékoztatást adott az összeírás alól mentes és az. oda felveendő személyekről. Az összeírt adózók sorai közöli találjuk a számunkra érdekes iparosokat és kézműveseket is. Noha ősi kiváltságaik révén a nemesek adómentesek, mégis az összeírásba felveendők közé sorolták a királyi városokban élő azokat a nemesekéi is. akik ipart hivatásszerűen űzlek és valamelyik iparág céhébe bokebeleztetlek.Az adóalanyokat lakóhelyük szerint — a helyrajzi szám megjelölésével — 11 rovatos latin nyelvű űrlapokon, latinul írták össze. Az adókötelesek nevét, foglalkozását, címét, családi és polgári állapotát, a háztartásához tartozó 18—60 éves személyeket, házát (mely után bért kapott), földtulajdonát és annak jövedelmét, állatállományát tüntették fel. Iparosoknál a megjegyzés rovatba kerüli a segédek száma, valamint — tekintettel a vidéki mesterek esetleges kétlakiságára — az iparűzés időbeli megoszlása is. Számunkra ez az utolsó — Megjegyzés — rovat a legérdekesebb: elsősorban a segédek számából következtethetünk a mesterek egymásközti relációira, a műhelyek nagyságára és a termelés intenzitására. Az azonos ipart űző mesterek adatainak összegyűjtésével megkapjuk az adott közigazgatási terület, mestereinek teljes névsorát. Az anyag további rendszerezésével érdekes gazdaságstatisztikai adatokhoz juthatunk, amelyek kiegészíthetik a reformkorral kapcsolatos ipari, gazdasági és iparművészel-lörlóneti ismereteinket. Elsőként a mai főváros magját képező Pest és Buda asztalosaira vonalközé adatokat gyűjtöttük össze. A mai Budapest egykor szintén önálló városrészének. Óbudának az összeírt adatai elveszlek. A pesti összeírás láblázalos felvételeit magyarázó iratokban'' fennmaradt a céhenkívüli mesterek, a kontárok összesítő jegyzéke, míg Budán ehhez 1 r.onscriptiones Regnicolares 1828. OU Regnicolaris Uevéltár. -' Bottló Béla: Az 1828. évi országos összeírás. Kny. A történeti statisztika forrásai. Bp., 1957. 3 Generali a.
