Jakabffy Imre szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 13. (Budapest, 1971)
IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM - MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Vadászi Erzsébet: Ezüst borítású bútorok az Esterházy-gyűjteményben
olasz—osztrák szobrászokkal és feslőkkel. () maga nagy pártfogója voll a művészeinek, sőt maga is művész voll: ű írta a „Boldogságos Szűz Mária szombativá"' e. irodalmi művet és a „Harmónia Codes lia" e. zeneművel. Alyja. Miklós nádor kincstárát pedig Augsburgban, Nürnbergben rendelt ölvösremekmü vekkel gazdagílolta. Augsburgból, S M mester műhelyéből származik az eziisl asztalok egyike, és az agusburgi ötvösművészet hálása érezhető kél rézzel borított, ezüstözött székén is. Az Európa-szerle a XVII. században divatra kelt ezüst lemezekkel díszített bútorok — jelenlegi ismereteink szerint — általában Augsburgban készüllek. Különösen XIV. Lajos kedvelte azokat, amire az egykorú feljegyzésekből s a Mercure című lapból következtethetünk. XIV. Lajos uralkodásának végén az ezüsl bútornemű nagy részéi beolvasztották és szigorúan korlálozlák az efféle pnmpakodvelésl. Mme de Malleville például Ausztriai Anna halálának leírásakor megemlíti, hogy „a fiatal király és Marie Thérèse éjfél körül, királyné anyjuk szobájában egy ezüst asztalnál álltak'". 19 A Saint Cloud-i kastély kihallgatási szobájában „különleges fából készüli, ezüsttel borított székek és asztalok voltak''.-" Minden gazdagság eltörpüli azonban Versailles mellett, ahol a trónteremben ezüst guéridonok közölt volt az ezüst aszlak középen pedig a nyolclábnyi magas ezüst trónus, amelyet két oldalról egy-egy díszes sgabello (szék) veti közre. A hálószobában lévő sgabellók is színezüstből voltak.1 A napol emblémájául választó királv -ajál példájával udvari környezetének kin lak Mására is igen nagy Itatási gyakorolt. Az egyik udvaroncáról, M. de Beringhenró'l feljegyezték, hogy Mlle d'Aumonl-lal kötött házassága alkalmából egy egész szobára való színezüst bútort kapott ajándékba. 2- Mme de Sévigné feljegyzéseiből pedig kitűnik, hogy M. de Levardin Mme de Mouci-tól több ezüst tárgyal és ezüsl asztali örökölt.3 Mindez Versailles fénykorában, a X\ II. század második felében voll. A legnevezetesebb ezüst bútorok egyike a svéd Krisztina királynő ezüst széke (3. kép), amely 1650-ben a királynő koronázására készült Augsburgban, Abraham Drentwett műhelyében, ugyanolt. ahol az Esterházy-kincstár néhány nevezetes darabja, így a slruccos asztaldísz, a Bacchus-kocsi, Esterházy László lovasszobra is készült. 2 '' Krisztina királynő apjának. Gusztáv Adolfnak több lovasszobrát viszont S M mester — az újabb szakirodalom szerint Sebastian Mylius — alkotta. Mylius nevéhez fűződik a berlini Köpenick-paloIában ma is látható kél ezüst szék is (4. kép). Rosenberg jegykönyve szerint Augsburgban két S M monogramos ötvösmester működött a XVII — XVIII. század fordulója táján: az egyik művének tartja az Esterházyak ezüsl asztalát, a másikénak a berlini palota székeit. 2j Jegyeikot nem oldja fel Rosenberg, Sebastian Mylius novel a berlini székekkel kapcsolatosan sem említi. Nem célunk, hogy a ina már csak fényképről ismert és jelenleg ismeretlen helyen levő Esterházy-féle ezüst aszlalt Sebastian Mylius művének tulajdonítsuk, bár elgondolkoztató lény, hogy a XVII. század végén Augsburgban. az ötvösség e fellegvárában, egyszerre két, magái S M-nek jelölő mester is létezett, s mindketten nagyméretű ezüst bútorokat készítetlek. 19 Havard, P.: Dictionnaire de l'ameublement et de la décoration. I. Paris, én. 135. 2,1 Uo. 21 Uo. 22 Uo. -"' Héjjné Détári Angéla: Augsburgi dísztál a vezekényi csata emlékére. (Drentwett-művek az Esterházy-kinoslárbnn.) iparművészeti Múzeum Lvkönyve XI. 1968. -"' Rosenberg, M.: Der Goldschmiede Merkzeichen. I. Frankfurt a AI., 1922. Nr. 714/a: Teilvergold. Tisch, Platte figurai gelriehen. Fürst Nicolaus Esterházy, Forchtenstein. Goldschmiedekunst-Ausstelkmg Wien, 1889. Katalog Nr. 766.; Nr. 724/a—b: Zwei weissilberne Thronsessel mit getriebenen Kinderköpfen. Schlöss Berlin, Rittersaal. Ausst. München, 1876. Katalog Nr. 167.
