Jakabffy Imre szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 13. (Budapest, 1971)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM - MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Vadászi Erzsébet: Ezüst borítású bútorok az Esterházy-gyűjteményben

VADÁSZI ERZSÉBET EZCSÏ BORÍTÁSÚ BÚTOROK AZ ESTER HÁZ Y-( \ YüJTEMEN YBEN Napjainkban meglehetősen idegen, sül bizarr hangzása van az ezüst bútor kifejezésnek. Pedig a rendszeriül fából vagy elefántcsontból készüli, és arany- vagy ezüstlemezzel borított bútorok történeti fejlődéséi nyomon követhetjük szinte a bibliai Királyok Könyve óta.

1 Különösen gyakoriak voltak a XVII. században a német fejedelemségekben, Franciaországban, Angliában, a skandináv államokban és Oroszországban. Nálunk sem voltak ismeretlenek: az Esterházy-gyűjteményben kél. fémmel borítót! karosszék és két ezüst asztal volt, az alábbiakban ezekkel szeretnénk foglalkozni.

2 A fenyőfából készült későreneszánsz székekel domborított és ezüstözött sárgaréz lemezök borítják. Bíborvörös bársony ezüsl fémszállal varról! virágos székkárpiljaik a XVII. századi magyar hímzések szép példái. A négy hasábos lába! elől és hálni magasai)!) elhelyezésben szélesebb, oldalt pedig alacsonyabb, keskenyebb, vert virágú merevítők kapcsolják. A párna alatti káva részen bojtos, illetve rojtos inolívumsor fut köribe. A függőleges kartáinaszló hajlított, a vízszintes sima. A háttámla ívelten felmagasodó, kél szélén esztergályozott, lapított kis taggal, középen nagy virágos, levelek közé komponált Esterházy-címerrel (I. kép). A székekkel ellenlétben valódi ezüsl lemezek borították az asztalt, amely az idők során különböző Esterházy családi inventáriumokban és egyéb okleveles iratokban rendszerint velük együtt szerepelt. Az asztal négy oszlopos lábon állt. Lapja külső köreiének négy sarkából fülkagylómolívuinokból és akanlnszlevelekből kinövő hermaszerű szárnyas angyal figurák emelkedtek ki, köztük puttókkal körülvéve tritonok és nereidák, tengeri isiének vívlak harcukat. A belső keretben rozettákból, tulipánokból és nagy levelekből font füzér futott körbe. Középen Paris ítéletéi ábrázolta az ismeretlen művész (2. kép). Az ezüstözölI asztal és a székek leírásával először az 1725. január 6-án Fraknón kelt Esterházy-invcntáriumban találkozunk.'

1 K/l megelőzően azonban már Esterházy 1 ,.Es készítő a király elefántcsontból egy nagy királyi széket és beborító azt finom arannyal, liai grádicsa volt c királyi széknek és e szék teteje kerekded vala hátul, és karjai valának mindkét felől az ülés mellett. Es két oroszlán álla ott a karoknál és tizenkét oroszlán álla Ott kétfelől a grádics hal lépésén. Senki olvanl nem csinált egyetlen országban sem." (Királyok Könyve 10: 18-20.) 2 A két karosszék jelenleg romos állapotban az Iparművészeti Múzeumban van. Lelt. sz. Ej. 44. Magassága 112 cm. Az asztal általunk ismeretlen helyen lappang, csak egy fényképét ismerjük, ez az Iparművészeti Múzeum Adattárában van: Mil. 288. no. 7. Klösz. Gy. felvétele az 1876. május havában rendezett Műipari és Történelmi Kiállításon készült. 3 Az 1725-ös invenláriuiii az Iparművészeti Múzeum Adattárában: lelt. sz. 23b' 1957.