Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 12. (Budapest, 1970)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM — MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Batári Ferenc: Mitológiai jelenetek égeri reliefintarziákon

12. Crispyn van de Passe: Boreas et Orythie eltérő összeillesztése és a betoldás mutatja, hogy a lapok doboznak való felhasználása másodlagos. Például a II. doboz 2. sz. Eurydice jelenetét kiegészítő részen a neogótikus kápolna rajza is azt mutatja, hogy a reliefek megtoldása, dobozzá alakítása legkorábban a XVIII. század végén történhetett. Az eredeti XVII. századi reliefintarziás lapok száma, mérete és nem utolsó sorban témabeli összetartozása alapján azonban nagyon valószínűnek látszik, hogy eredetileg ezek is egy kabinetszekrény számára készültek. Meghatározva ismertetett relief intarziáink készítési idejét, arra jutottunk, hogy kabinetszekrényünk és a vele feltehetőleg azonos műhelyben készült, jelenleg a két doboz oldalait díszítő reliefintarziás lapok az égeri reliefintarziás művészet rövid virágzásának középső szakaszában, a XVII. század közepén készültek. A kabinetszekrény tiszta rajzú, egyenes vonalú felépítése, reliefintarziáinak XVI. századi jellegű előképekre visszanyúló kompozícióinak, azok részleteinek lazítottabb, barokkos feloldása s a dobozok lapjainak hasonló megfogalmazása, mind ezt igazolják. Noha az égeri mestereket levéltári adatokból ismerjük, jelentős számban maradtak fenn munkák is, mégis csak néhány — elsősorban szignált — darabot lehet hitelesen mesternévhez kötni. A múzeumunkban őrzött kabinetszekrény, a két doboz és e munkánk folyamán velük kapcsolatba hozott — művészettörténeti feldolgozást még nélkülöző — darabok jelzetlenek. Az égeri reliefintarziák eddigi közzététele és szórványos művészettörténeti értékelése még nem ad elég támpontot ahhoz, hogy múzeumunk égeri műtárgyait — az itt közölteket és másokat — biztonsággal mesterhez kapcsolhassuk. A kiemelkedő mestereknek tulajdonítható művek és a nagyobb műhelyek stílussajátosságainak felkutatása még további feladat.