Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 12. (Budapest, 1970)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM — MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Nékám Lajosné: A pécsi Zsolnay gyár első készítményei és jegyei

Csak érdekességként ismertetünk még két l-es formaszámot viselő, fajanszból készült desszerttányért. Az egyik (ltsz. 54.1657) öblében kissé domborúan felrakott (,,pâte sur pâte" technika) szőlőfürtöt tartó puttó szerepel. Jelzése Z. W. Pécs. Ugyanakkor még máz alatti kékkel az ismert Zsolnay Pécs, 1878, öttornyos, J. T. M. monogramos gyári jel is látható a tányér fonákján. Tehát Zsolnay ezt a technikát még 1878-ban is használta. A másik desszerttányér 1 (ltsz. 54.1636) jelzése benyomott Z. W. Pécs. Emellett is szerepel a Zsolnay Pécs 1878, öttornyos J. T. M. monogramos jegy máz alatti kékkel. Az öt torony alatt 1879 évjelzés is van feltüntetve. Talán a tányér díszítése már az 1879-es év elejére esett és ezért került a két évszám a fonákjára. Az égő fáklyát tartó puttóval díszített tányér keskeny peremét áldozati asztalon égő lángok, fáklyák és elektromos villámok díszítik. Tehát e két utolsó desszerttányéron a legkorábbi formához 1878-ban aktuális dekor kapcsolódik. Wartha Vince egyik 1908-ban Zsolnay Vilmosról tartott megemlékezésében szól arról, hogy egy ízben a gyár pincéjében és padlásán, régi kísérleti darabok után kutatva, igen érdekes cserépdarabokat talált.

10 Wartha e Palissy modorában készített darabokat és „pate sur pâte" technikával díszített edényeket Zsolnay Vilmos kezdeti kísérleti kerámiáinak tartotta. A több irányú és folytonos próbálkozások után Zsolnay Vilmos 1873-ban feltalálta a számára legmegfelelőbb új alapanyagot, az „ivoire" porcelánt, és ezzel a művészi, modern fajanszáru megteremtője lett.

11 Hazánkban akkor még senki sem foglalkozott a művészi fajansz előálilításával. Zsolnay Vilmos olyan magas művészi fokra emelte a magyar kerámiát, mint előtte senki; kortársai Zsolnay nevét a híres francia Th. Deck-kel és a német Seger-rel egy sorban emlegették. Zsolnay korai, egyéni ízű kerámiái közül kiemelkedik az ugrasztott mázzal díszített fajansz és porcelán vázái (9. kép). Az 1282 leltári számú porcelán kancsót kék ugrasztott máz borítja, fülét a nyakára is átnyúló, plasztikusan mintázott kínai sárkány alkotja. Jelzése Zsolnay, Pécs 787. A fajansz28 ból készített, ugrasztott mázas, galambokkal díszített sárga tálat ,,Az iparművészet könyve" már idézett tábláján Wartha Vince az első Zsolnay kerámiák között mutatja be. Ezekből az Iparművészeti Múzeum tulajdonában 2 darab is található (ltsz. 1314 és 21387). Az egyik jelzetlen, a másikon Zsolnay 1431 formaszám olvasható, és 18-as arannyal írt aranyozó szám. A bemutatott és tárgyalt kerámiákat Zsolnay gyára szinte a megindulástól kezdve készítette. Formaszámuk szerint is majdnem mind az első gyári formakönyvben szerepelnek. A felhozott példákból bizonyíthatóan ezek tekinthetők a Zsolnay gyár első termékeinek. Első készítményei rokonságot mutatnak megszűnő kőedénygyáraink termékeivel. Először tehát desszerttányérokat, kávéscsészéket, levesestálakat, korsókat és más primer szükségletet kielégítő edényeket gyártott; formaszámuk alacsony, többnyire egy- vagy kétjegyű szám. Jelzésük általában Z. W. Pécs, sőt mint említettük, az egyik tányéron F betű is szerepel. A W betű a Vilmos németes Wilhelm név használatából ered. A 2-es formán (ltsz. 1327) Z. V. Pécs, a 4-esen (ltsz. 21649) Z. W. Pécs, az 5-ösön (ltsz. 10 Katona Imre szíves közlése. 11 Kiállítási Értesítő, 1888. aug. 23.