Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 11. (Budapest, 1968)
IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM — MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Héjjné Délári Angéla: Augsburgi dísztál a vezekényi csata emlékére
A Budapesten 1876-ban rendezett kiállításon néhány látható volt ezek közül: . . . „tizenegy régi zászló, melyek közül kettő a vezekényi csatában. . . banderiális zászlóként használtatott." Egy szekrényben „hat kard, két buzogány és egy paizs van, mind dúsan turquoisokkal ékesítve, melyek közül az. egyik buzogányt Eszterházy László a vezekényi csatában hordotta" ... és „balra lent Eszterházy László hímzett ezímerképe". A családi galériából természetesen nem hiányzott az elesettek portréja sem, melyek szintén szerepeltek a kiállításon: „balra magasban Eszterházy Gáspár, alatta Eszterházy László, jobbra a magasban Eszterházy Ferencz, alatta Eszterházy Tamás életnagyságú olajba festett egész arczképe; mind a négy a középső nagy olajfestményen ábrázolt vezekényi csatában esett el." A háromrészes hatalmas festmény 21 középső lapja az ütközetet ábrázolja: középütt a négyszögeket formáló keresztény lovasság áll, túlnyomó számú török lovasságtól megrohanva s részben körülkerítve. Előtérben látható az elesett Eszterházy László gróf és ugyanitt Ferenc, Tamás valamint Gáspár báró alakja. A baloldali lapon alul hatsoros német felirat 22 , fölötte a csatarendbe állított török hátvéd látható. A jobb oldali lapon alul az ütközet lefolyását magyarázó szöveg, fölötte a keresztény sereg zömének hadi rendje áll, élén Forgách Ádám vezérrel. Az egész kép hátterét alkotó tájképen 11 égő, rombadőlt falu és nemesi kastély. 23 Ez a csataábrázolás egykorú krónikásként örökítette meg az országvédő háborúk egyik momentumát, miként a történeti festészet számos más, XVII. századi alkotása, amiket általában metszetek után festettek. Ilyen metszet szolgálhatott mintául az ezüsttálat készítő ötvösmesternek is. Bár a vezekényi ütközet metszetes csataképe jelenleg nem ismeretes 24 , írott forrásokból tudjuk 25 hogy Mauritius Lang 1653-ban rézbe metszette. Ez után festtette meg Esterházy Zsigmond (?) az olajképet, amelyről további két másolat készült. A jobbára hiteles metszetek készítői olyan rajzolók műveit (portrékat, csataképeket, városábrázolásokat) vitték át rézlemezre, akik a helyszínt és a. szereplőket személyesen ismerték, vagy az események szemtanúi voltak. Erre példa lehet Nikolaus Gabimann, aki Rudolf császárnak benyújtott elaborátumában vállalkozott a magyar történelem megírására, s a hadjáratokban személyes részvételre, de kérte, hogy egy festőt adjanak melléje, aki a csatákat az ő utasítása szerint lerajzolja. 26 így tehát az írásban és képben közreadott haditudósítások és ábrázolások hitelességében nagyrészt megbízhatunk. Ez fennáll Esterházy László arcképe esetében is, akinek Fraknón levő nagyméretű olaj21 Árvízkárosultak ... Lm. 7, 17, 67 — 08, 119. Ma a festmények Fraknó várában vannak. 22 „Wahre Abbildung vorgefallener Action, swischen 1260 Christen und über 4500 Türeken bei dem Torffe Vezekeny um 1 Uhr nachmittags bis 11 Uhr nachts, unter Comanto des Gräften Adam Forgáts dem 24 (rectius 26) August 1652 wobey grüstlieher seits 4 Gr. Esterházy und 76 man geblieben, auf Seiten der Türeken 1800 Tode und das ganze Lager erobert worden." 23 A leírást Eszterházy János i. m. II. adja, 188—189. A csatakép méretei: M: 224, Sz: 483 cm, 1 lap Sz: 16Í cm. 24 Ezt az értesülést Rózsa Györgynek, a MNM Történeti Képcsarnok osztályvezetőjének köszönöm. 25 Oaras Klára: Magyarországi festészet a XVII. században. Bp. 1953. 155. A 120. jegyzetben szintén ezt állítja és hivatkozik Tollius: Epistolae Itinerariae. Amsterdam 1700. 241. oldalára, valamint az Arch. Ért. 1876. 69. oldalra, de ott erről nincs szóPataky Dénes: A magyar rézmetszés története. (Bp. 1951) c. munkájában sem találtam felsorolva, pedig Eszterházy János (i. m. II. 189) említi, hogy volt csatakép-metszet. 26 Garas: i. m. 155\, 121. jegyzet.
