Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 11. (Budapest, 1968)
IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM — MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Héjjné Délári Angéla: Augsburgi dísztál a vezekényi csata emlékére
A kor főúri szokásaként megfesttették a négy elhunyt ravatalképét, s a temetés szertartását a részletes leíráson kívül nemkevésbé részletes ábrázoláson is megörökítették, melyet Johann Rudolf Miller rajza után a csataképhez és a Castrum dolorishoz hasonlóan ugyancsak Mauritius Lang pozsonyi rézmetsző készített (12. kép). A metszet 1653-ban jelent meg Bécsben „A Tekintetes es Nagyságos Hoffmany Pal Péczi Püspök. . . predikaczioia Midőn Nagy Vezekeny mezejen az Törökök ellen való harczon. . . düczöségessen egygyütt meg holt négy vitéz Uri Attiafiákat el temettetnének" című műben. 30 Minden bizonnyal ennek nyomán készült a ma is Fraknón levő hatalmas olajfestmény (és egy kisebb méretű másolata Oszlopon), mely szintén aprólékos gondossággal adja vissza a temetési menet szertartásos vonulását, gyalogos, hintós, lovas számtalan résztvevővel, s a négy koporsóval, melyet közeli egymásutánban vállon vittek. A temetés színterét, a nagyszombati egyetemi templomot László és Pál atyja, Esterházy Miklós nádor építtette. Az építkezést 1629-ben kezdték el, s a felszentelésre 1637 aug. 30-án került sor. Már ezen a napon két kocsi érkezett Kismartonból a nádor hat kiskorú gyermekének tetemével, akiket másnap itt a szentély alatt létesített családi sírboltban helyeztek örök nyugalomra. Attól kezdve a család több jeles tagját temették ide, így a vezekényi hősöket is. A családi kripta kikövezését Pál 1700-ban végeztette el, s ugyanakkor a lejáratra márványtáblát helyeztetett, melynek feliratán elhunyt szüleiről és fivéréről emlékezik meg. 31 A szentély falain látható nyolc hatalmas trophaeum közül kettő szintén a Vezekénynél elesetteknek állít emléket. A négy hősről azonban nemcsak a kortársak, hanem a későbbi utódok sem feledkeztek meg. Gróf Esterházy Imre pozsonyi nagyprépost, majd nyitrai püspök a csata színhelyén 1734-ben obeliszk alakú latin feliratos emlékoszlopot állíttatott. 32 A romladozó oszlopot 1896-ban az Esterházy család az ezredéves ünnepségek alkalmából lépcsős kőtalapzaton álló jelképes bronz oroszlánnal cserélte fel, lábai alatt félholdas lófarokkal. 33 Esterházy Pál naplójából tudjuk, hogy a kortárs-költő, Zrínyi Miklós jó barátságban állott a Vezekénynél elesett Lászlóval, kinek nővérével, AnnaJúliával — a későbbi Nádasdy Ferencnével — kapcsolatban az is felmerült, hogy Zrínyi nőül veszi. így nem véletlen, hogy Zrínyi Miklós megörökítette László halálát egyik költeményében. 34 Ezt Vitnyédy István ügyvéd, Sopron város jegyzőjének leveléből tudjuk, amelyet Pethőnének írt: ,,. . .Eszterházy László véletlen halálárul írt Zrínyi uram verseit oda adtam kölcsön, leírassa Kgd, bizony igen bánnám ha elveszne, bejövén Kgd, ne felejtse elhozni... Soprony 21. április 1657." 35 Sajnos e versnek már nem lehet nyomára bukkanni 36 . Berzsenyi Dániel viszont a XVIII. századvégi nemesi-nemzeti felbuz30 Megtalálható a MTA Könyvtárában. A metszetet közli a Magyar Művelődéstörténet (szerk. Domanovszky Sándor) III. 284., szövege: 661 — 2. Megjegyzendő, hogy a képaláírásban hiba van: az ütközet nem aug. 16-án, hanem 26-án zajlott le. 31 Teljes latin szövegét közli MVV Pozsony vm. 190. 32 Közli : Piker, J. B, : Topographia Magni Regni Hungáriáé. Wien 1750. 383. továbbá MVV Bars vm. 62-3. 33 MVV Bars vm. 62. 34 Eszterházy János: i. m. 107. 35 Magyar Történelmi Tár XV. 1871. 59., Vitnyédi István levelei. 36 Jenéi Ferenc, az Irodalomtörténeti Múzeum főmunkatársának szíves közlése szerint a XVII. század magyar költészetét kutatva mindenütt kereste — eredmény nélkül — az említett Zrínyi-verset.
