Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 10. (Budapest, 1967)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM - MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Héjjné Détári Angéla: A Metamorphoses témáinak barokk változatai az Esterházy kincstár elefánt agyarán

4. kép. Az elefántagyar végződése az Esterházy címerrel Die Endigung des Zahnes mit dem Esterházy-Wappen és fegyvertár alapítása, a kincstár számos művének megszerzése és a kismartoni kastély építkezése is (1663 —72).

19 Alakja a közismerten sokoldalú reneszánsz főurakéhoz hasonló, mely plasztikusan rajzolódik ki a háborúktól és török megszállástól terhes, politikailag megosztott XVII. századi Magyarország történelmi arculatán. Az Esterházy család a gyors társadalmi és vagyoni felemelkedéshez — a kor szokása szerint — méltó ősöket is óhajtott, kiket Pál herceg családtörténeti munkájában Attiláig visszamenőleg sorakoztatott fel. Ugyanez a szándék vezette, mikor megfesttette a családi galériát, s néhány tulajdonában levő •ötvösművet címerével díszíttetett. Ezekből is következik, hogy a rangjában és méltóságában bekövetkezett nagy „változáshoz" nemcsak méltó, de azt szimbolizáló művet kívánt. A hatalmas elefántagyar felületét elborító jelenetek sorozata a tág agyarnyílástól kezdődőleg — egymástól babérfüzérrel elválasztott — széles sávokban csavarmenetesen halad fölfelé — miként antik diadal19 Esterházy Pál végrendeletében rendelkezik a kincstár, képtár és fegyvertár anyagáról is. A végrendelettel foglalkozó legújabb irodalom: Puff, Conrad: Das Testament Paul Esterházy's. Volk und Heimat (Eisenstadt) 1953.; Schmeller-Kitt, Adelheid: Historisches Material zur Geschichte der Burg Forchtenstein 1212-1696. Wien, 1964.