Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 10. (Budapest, 1967)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM - MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Héjjné Détári Angéla: A Metamorphoses témáinak barokk változatai az Esterházy kincstár elefánt agyarán

HÉJJNÉ DETÁRIANGÉLA A METAMORPHOSES TÉMÁINAK BAROKK VÁLTOZATAI AZ ESTERHÁZY KINCSTÁR ELEFÁNT AGYARÁN Új alakokká vált testekről indit a lelkem szólani; isteneink! (hisz ez is mind általatok lett), adjatok ihletet, és a világ eredő idejétől végig, az ón koromig legyetek vezetői dalomnak. Ovidius : Metamorphoses Az Esterházy család fraknói kincstárának rendkívül érdekes, hatalmas elefántagyarával a művészettörténet eddig nem foglalkozott. Megfigyeléseink szerint azonban a jelentős műtárgy több érdekes adatot tartogat a kutatás számára: meghatározható az ábrázolás ikonográfiái programja, a készítés alkalma, helye és mesterének személye. A kapitális agyar

1 a kincstár többi műtárgyával együtt a második világháború alatt súlyosan megsérült: számos kisebb-nagyobb darabra tört szét és sok felületi faragvány-részlet pattant le róla (1. kép). A töredékek összeillesztése és ragasztása, a hézagok kitöltése és a belsejébe rögzített tartószerkezet elhelyezése révén a tárgy 1965-ben nyerte vissza eredeti alakját.

2 * A nagy múltú elefántcsont-faragás a középkori virágzás után a XVI. század második felében éledt újjá. Ekkor, a Jóreménység fokát megkerülő, egzotikus keleti árukkal megrakott holland hajók egyre gyakrabban futottak be az európai kikötőkbe, s a gyarmatok fokozottabb kiterjesztése az elefántcsont behozatalát is fellendítette. Ebben az időben a feldolgozás elsősorban Németalföldön és Németországban történt, ahol céhen kívül űzték ezt a kézműves mesterséget. Az egyes fejedelmi udvarokban, vagy a városokban foglalkoztatott mesterek működése gyakran igen széles körű volt. Az elefántcsontfaragók sok esetben egyszersmind kő- vagy fafaragók, bronz kisplasztikát készítő szobrászok, rajzolók, vagy — nem utolsósorban — ötvösök is voltak.

3 Utóbbira sok példát lehetne felsorakoztatni, de számunkra fontos ennek a 1 Hossza 154 cm húrban, 180 cm a külső felület mentén. Nyílás átmérője 13x14,5 cm. Leltári száma E. 65.27. 2 A restaurálás nehéz munkáját Kiss Pál ós Szvetnik Joachim ötvösrestaurátorok végezték. 3 Philippovich, Eugen: Elfenbein. Braunschweig, 1961. 147. old. Valentin Drausch (XVI. sz.) ötvös is; 151. old. E. Ph. Steudtner (XVIII. sz.) rajzoló is; 154. old. Ignaz Elhafen különféle anyagokban is dolgozott, stb.