Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 10. (Budapest, 1967)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM - MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Geszti Eszter: Éremlelet a nagytétényi kastély alól

ÉREMLELET A GESZTI ESZTER NAGYTÉTÉNYI KASTÉLY ALÓL Az alábbi leletközlés az Iparművészeti Múzeum Évkönyvében kettős; megokolású lehet. Bár tárgyát, profilját tekintve nem szorosan a kötetbe illő, mégis ide kívánkozik, elsősorban azért, mert a kastély az Iparművészeti Múzeumhoz tartozik s így a múzeumban történő munka egyik ágazataként fogható fel a lelet leltári, helytörténeti szempontból való birtoklása és feldolgozása. Másrészt, mert ez a tallércsoport az éremverés művészetének, „iparművészetének" válogatott együttese,

1 ez indokolja a darabonkint történő bemutatását is. Mint numizmatikai anyagot, főleg helytörténeti jelentősége kapcsolja érdeklődésünk körébe. A kastélyépület helyreállítása során több ízben volt szükség tervmódosításra, hogy a feltárt, régi összeépítésekből eredő alapozási hibákat kiküszöbölhessék, így került sor a község felé eső szárny aláfalazására és a pincerészek kialakítására. Ezek a kiemelt talajtömbök több probléma és feltételezés kérdéseire adtak feleleteket. Ezen a helyen nem feladatunk a teljes építéstörténeti komplexum kifejtése és megoldásának tárgyalása, csupán az érmek lelőhelyének vonatkozásában közöljük észrevételeinket. Tétény régi tereprajzain

2 (1. térkép) — egyiken még a római Castrum

3 négyzete is látszik — tornyos építményt jeleznek. Ha valamennyi ábrázolást csupán egyezményes, általánosított, nagyságrendet mutató térkép jelzésnek vettünk, akkor is feltételezhetőnek látszott a kapuőrzésre és annak védelmére szolgáló gótikus torony — esetleg donjon — létezése. A feltárások során ez valóban beigazolódott. A gótikus kori kapuzatra történő lövedékekből a belső térbe zuhanó töredékek irányát összevetve, ismeretesnek mondhatjuk a bejárat tengelyét, útvonalát. Ëz az útvonal reáköt a római táborba vezető útra, mely nagyjában ma is fedésben van az úttest egy kisebb szakaszával.

4 A kapuzat közelében, a feltárt támpillér maradványa előtt, egy cölöplyuk szomszédságában, a mai járószint alatt 57 cm mélyen történt az érmek elrejtése. Borítója vagy zsákja elkorhadt, soros, legyezőszerű szétterülése, korhadékos növényzetmaradványban együttmaradása erre enged következtetést. Állapotuk restaurálásra nem szorult, a vízkő és oxidáció eltávolítása után

5. 1 Augsburg ötvöscéhének hitelesítő jegyeivel. 2 Budavárról készült számos metszeten a környékkel együtt Tétény is látszik. Bőséges anyag a Budapesti Történeti Múzeum Adattárában. 3 Bp. Történeti Múzeum, 278/61 lelt. sz. 4 1962-ben csőfektetés, 1964-ben leletmentő ásatás. 5 Ezúton is köszönetet mondok múzeumunk ötvösrestaurátorainak.