Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 10. (Budapest, 1967)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM - MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Mikes Ildikó: Beck Ö. Fülöp iparművészeti munkássága

értékelte volna, mint a szobrászatot, csak azt, hogy habitusában szobrász volt, tehát céljai és vágyai más jellegűek voltak. Az iparművészet azonban később sem idegen tőle. 1906-ban még egyszer foglalkozik fémtárgyaival, amikor Maróti Gézának, a milánói magyar kiállítás rendezőjének, jó barátjának a kérésére újraönti ónból a bronz-sorozatából hiányzó példányokat, minthogy Maróti ragaszkodott ahhoz, hogy a teljes sorozatot kiállíthassa. A milánói kiállítás magyar pavillonjának leégése következtében óntárgyai elpusztultak s csak néhány bronztárgyat kapott vissza. Ez a kellemetlen emlék zárja le ötvös-fémművész munkásságát. Részben még idetartozik s megemlíthető, hogy 1910 körül figurális domborműves kerámiatervet készít egy budai villa bejáratának oszlop-borításához, melyet a pécsi Zsolnay-gyárban kiviteleznek.

13 Mindez, mind pedig saját családja számára tervezett bútorai már magánjellegűek, s nem is szándékozik ezen a területen a családi vagy baráti megbízáskérést átlépni.

11 Beck 0. Fülöp nem tartozik azok közé, akik akár szecessziós múltjukat, akár iparművészeti tevékenységüket fiatalkori tévedésnek minősítenék. Naplóját idézzük: ,,Az egész szecessziós, önkényesen kígyózó vonalzűrzavarhoz az én munkáimnak semmi köze nem volt. Mégis, ha önálló egyéni elképzelés alapján is, az egész mozgalom szélesebben megvont keretébe tartoznak e munkáim. Semmi okom sincs ezt tagadni, mert hiszen annak korában és keretében születtek és avval együtt, legföljebb egy-két évvel korábban múltak ki."

15 Ezt bizonyítja az a tény is, amilyen tisztelettel kezeli erre a korszakára vonatkozó emlékeit. A többszöri költözködés és a háború, majd forradalom viszontagságai között is megőrzi fiatalkori tervrajzait, s a 30-as évek eleién ,,. . .harminc éves szünet után, amikor kezdtem életemen visszafelé tekinteni, akkor elhatároztam, nem engedem végkéjip elpusztulni ifjú éveimnek ezt a komoly darab munkáját. Ennélfogva odaajándékoztam kiválogatott részét a monográfia részére készült félig, vagy egészen kész rajzokat az Iparművészeti Múzeumnak, mely amúgy is őrzi a sorozatnak egynéhány kivitelezett darabját bronzban. A múzeumbeliek kívánságára megírtam néhány oldalon a rajzok keletkezésének történetét és célját, ezt hozzácsatolták".

16 Beck Ö. Fülöp úgy tekintette iparművészeti munkásságát, mint művészi fejlődésének szerves részét, a következetes önmagát alakítás egyik állomását. Művészi elve volt a tárgynak funkciójával, díszítésével és alapanyagával való harmóniáját megvalósítani, amit szobrászi munkáiban is szigorú következetességgel, szertelenségre nem ragadó mértéktartással valósított meg. 13 i. m. 382. 14 A tervrajzok Beck Judit tulajdonában. E helyen köszönöm meg a művész özvegyének, Beck ö. Fülöpnének, valamint lányainak, Havas Endrénének és Beck Juditnak szíves közléseit, és a birtokukban levő tervrajz- és műtárgyanyag publikációra való átengedését. 15 i.m. 235. 16 i. m. 250.