Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 9. (Budapest, 1966)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM — MUSÉE DES ARTS DECORATIFS - Katona Imre: Az Iparművészeti Múzeum besztercebányai térítője

díszítési és ábrázolásbeli azonosságai alapján egykorúnak és azonos mestertől származónak tekinthetjük. A Pozsony megyei terítőt a rajta olvasható felirat szerint Szilágyi Gertrúd — Szilágyi Miklós bécsi szenátusi jegyző leánya, Nemes Pollák G. felesége — adományozta 1636-ban a pozsonyszentgyörgyi ág. ev. gyülekezetnek. Tudjuk, hogy a szentgyörgyi evangélikus gyülekezet még a pozsonyinál is korábbi alapítású.

15 Pozsonyban a királyi székhely következtében idetelepített kormányhivatalok és a török elől a közeli Nagyszombatba menekült prímási székhely miatt a protestantizmus nehezebben szerveződött gyülekezetté, mint Szentgyörgyön, ahol már a XVI. század közepe táján létrejött az evangélikus egyházközség. A város nemesei és a lakosság a protestantizmushoz csatlakozott. Védelmezőjük Illésházy István volt, aki felesége, Pálffy Katalin révén szerzi meg a szentgyörgyi uradalmat. Az Illésházyak mellett más nemesi családoknak is voltak Pozsonyszentgyörgyön részbirtokaik, így például ez időben már Balassa Zsigmond, Armbruster, Gajro Simon és a Mártonfalvy-féle kúriákról is olvashatunk.

16 Ilyen rész birtoka lehetett a Pollákoknak is, ugyanúgy, mint az Armbrustereknek, akikkel az evangélikus egyház támogatói közt is találkozhatunk. Illésházy István nádor, Pozsonyszentgyörgy ura 1609-ben meghalt, így az uradalom testvérének fiáé, Illésházy Gáspáré lett, aki nemcsak Trencsén, Liptó és Árva megye főispánja volt, hanem királyi tanácsos is. 1610-ben Bethlen Gábor hadvezére lett. 1619-ben részt vett Bethlen Gábor béketárgyalásain. Felesége Thurzó Ilona, Thurzó György nádor leánya volt. A pozsonyszentgyörgyi evangélikusok egészen 1615. május 2-ig a jelenlegi városi templomban tartották istentiszteleteiket. Ekkor II. Mátyás rendelete következtében templomukat a katolikusoknak kellett átengedniök. Csak 1619-ben Bethlen Gábortól kapták vissza, és 1628-ig használhatták. Ekkor II. Ferdinánd rendelete értelmében templomukat végleg elveszítik. Ettől kezdve részben a városházán, részben magánlakásokban tartották istentiszteleteiket, míg 1647-ben templom építésére nyertek jogot és helyet. E templom építését 1654-ben fejezték be, de Szelepcsényi érsek 1674. február 27-én ezt is elvette tőlük. E templomuk építését évtizedekig tartó közadakozás előzte meg. Valószínűleg ennek keretében adományozta 1636-ban Szilágyi Gertrúd is azt a terítőt az egyházközségnek, mely az Iparművészeti Múzeumban levő 1634-es évszámú terítő majdnem pontos párdarabja. Míg a terítő egyik példánya a pozsonyszentgyörgyi evangélikus egyházé, a másik, amely az Iparművészeti Múzeumban van, a Zólyom megyei besztercebányai katolikus egyházé volt. Tudjuk, hogy felvidéki evangélikus egyházaink között nemcsak a reformáció elterjedésének évtizedeiben, hanem a későbbi, XVII—XVIII. századi időszakban is szoros kapcsolat állt fenn. Az egyházközségek különösen templomépítés alkalmával segítették, támogatták egymást. 15 Markusovszky Sámuel : A pozsonyi ág. hitv. evang. lyceum története, kapcsolatban a pozsonyi ág. hitv. evang. egyház múltjával. Pozsony, 1896. 221 — 222. 1. — Adatok a gymnasium történetéhez. 1685 — 1885. A . . . pozsony-szent-györgyi róm. kath. algymnasium Értesítője. 1884/85. — I. Szentgyörgy szab. kir. város a múltban és jelenben. (Különös tekintettel a szentgyörgyi uradalomra, mely a kegyesrendi házés gymnasiumnak létet adott.) 1 — 32. 1. — II. A Kegyes Tanítórendiek vezetése alatt álló Pozsony-Szentgyörgyi kath. Gymnasium Értesítője az 1895/96. tanévről. Közzéteszi Füredi János . . . igazgató. Pozsony. — A szentgyörgyi Kegyes-Tanítórendi Ház és Gymnasium története. U.o. 1896/97. 1 — 64. 1. — Füredi János: A szentgyörgyi kegyes-tanítórendi ház és templom története. Pozsony, 1897. 94. 1. 16 L. Füredi tanulmányát !