Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 9. (Budapest, 1966)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM — MUSÉE DES ARTS DECORATIFS - Tasnádiné Marik Klára: A nagyrévi Kontsek gyűjtemény

3. kép. Biszkvit porcelánt utánzó tejüveg urna aranyozott bronz foglalattal. Francia, XVIII. sz. vége A polgárt

2 a takarékosság, a művességben kifogástalan öröklött tárgyak iránt kötelező kegyelet hozzászoktatta különböző stílusokban készült bútorok •együttes elviseléséhez. Néha egy-egy tágasabb lakóház is lehetővé tette ezeknek megőrzését. A középosztály számára már kötelezővé vált az egyöntetű .«zobaberendezés. Amennyiben valaki ragaszkodott néhány öröklött bútorához, hogy azt korszerű használható darabbal kiegészíthesse, divatba jött az oín. „stílbútor", amely tulajdonképpen nem más, mint a régi formanyelv és a modern funkció többé-kevésbé szerencsés ötvözete. Az intarziás, háromajtós biedermeier stílusú nagy üvegszekrény már ebből a szemléletből született. Amit a tehetős polgárember csak igen nehezen, vagy egyáltalán nem tett, hogy régi, idegenek által használt bútort vásároljon, a „középosztály" tehetősebbjeinél már bevett gyakorlat. Az első világháború után a feudalizmust ért 2 A polgár megjelölést ezúttal, főleg a XIX. századdal kapcsolatban a korban szokásos általánosítással használjuk.