Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 8. (Budapest, 1965)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM - MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Molnár László: Reformkori hímzések és kézimunkák az Iparművészeti Múzeumban

3. kép. Gyapjúfonallal és pamuttal hímzett képecske (23x21 cm) Bildchen mit Schafwollund Baumwollfaden gestickt mint saját készítményeit szíveskedett kiállítani, melyek annyi szorgalmat, ízlést s ügyességet tüntettek ki, hogy a műbíráló választmány méltónak ítélné ez iránti elismerést dicsérő oklevél által tanúsítani."

2 Valószínűleg a bíráló bizottságnak sem volt más a véleménye e tekintetben — amire Kossuth is hivatkozott jelentésében —, mert a dicsérő oklevelet Csáforti Tóth Terésiának odaítélték. A következő két kiállításon bemutatott hasonló munkák azonban már nem részesültek semmiféle elismerésben. Valószínűnek látszik, hogy a kiállítások bíráló bizottságai körültekintőbben hozták meg Ítéletüket, tekintve, hogy azok már nemcsak az egyes területek hozzáértőiből állottak. Számos építész és képzőművész részvétele jelentős mértékben emelte munkájuk színvonalát.

3 A kiállítási felhívások világosan és egyértelműen a gyárnokokhoz és az iparűzőkhöz szóltak. A tárgyak kiállításra kerülésének okát abban látjuk, hogy az Iparegyesület vezetői, igen haladónak mondható gondolkodásuk ellenére sem ismerték, s talán nem is ismerhették az iparművészet általános érvényű — feltétlen a műiparral kapcsolatos — létrejöttének elméletét. Ezeken az első kiállításokon a rendezőség nem élt azzal a jogával, hogy mereven ragaszkodjék a felhívásban foglaltakhoz, így kiállítottak a katalógusok tanúsága szerint sok más, oda nem tartozó tárgyat is. 2 Kossuth Lajos: Jelentés az első magyar Iparegyesületi Kiállításról Pesten 1843. 69. 3 Az Iparegyesület a kiállított tárgyak megítélésére többek között Barabás Miklós, Marastoni Jakab, Kis Bálint művészeket kérte fel. OL Iparegyesület 1846, évi iratcsomó (rendezetlen), ff