Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 8. (Budapest, 1965)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM - MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Kiss Ákos: A holicsi fajanszok jegyeinek kérdéséhez

már észrevette, hogy egyes, bizonyosan a holicsi gyárnak tulajdonítható fajansztárgyak olykor jelzetlenek.

4 Wartha Vince, Radisics Elemér véleményéhez csatlakozva, a második betűben festő jegyeket látott.

5 Siklóssy László 1917-ben még megoldhatatlannak tartotta a jegyek feloldásának kérdését, a lehetőségek között válogatva azonban festőnév, évszám, asztali készletek összetartozása, esetleg nagyobb megrendeléshez tartozás eseteit tartotta valószínűnek.

6 Csányi Károly legújabban ismét a festők jegyeit látta a második és az olykor fellépő harmadik betűben.

7 Az egyes betűjegyeket megkísérelte a gyárban működött festők nevének kezdőbetűivel egyeztetni, ennek a nagy gonddal végzett csoportosításnak azonban a gyár termékei díszítés, festői sajátságok, stílus tekintetében ellentmondanak; egyébként sem talált a Schireknél megadott festőnevek mindegyikének megfelelő betű jegyet, illetve nem mindegyik betűhöz sikerült festőnevet csatolni. A kérdéshez, kerámiagyújteményünk nagyobb számú holicsi fajanszainak átnézése után a következőket jegyezzük meg. Ilyen, jegyként használt betűjelzéseket korábban más európai manufaktúráknál, így a strassburgi fajanszoknál is megfigyelhetünk, ahol hasonlóan a H (a Hanongokra utaló jegy) betű után kapcsolódik a második jegy. Ebben a formában tehát a H jegy már széltében ismert volt; egyúttal a magas szintet jelentő strassburgi manufaktúra készítményeire emlékeztetett. A holicsi gyár részéről a H kezdőbetűs jegyek használata nevéből következően indokolt ugyan, de egyszersmind egy neves európai készítőhelyre emlékeztet. Tekintetbe véve azt, hogy a holicsi fajanszok jelentős mértékben vettek példaképül strassburgi mintákat, a jegy összetéveszthetőséget kelthetett, ami mögött talán némi, a gyár készítményeinek kelendőségével összefüggő számítás is meghúzódott. A holicsi H betű után következő második betűjegy kérdésénél, amely a magyar fajanszkutatásnak már közel egy százada oly nagy gondot okoz, a múzeum nagyobb mennyiségű holicsi fajanszainak a jegyek szerinti összevetése alapján elsősorban azt a feltevést vetjük el, amely a második és a harmadik betű mögött festőjegyet lát. Erre az azonos betűjegyű csoportok festései, stílussajátságai nagyobb fajansz csoportok összefüggő egybevetése nyomán nem nyújtanak lehetőséget. Nem jöhetnek számításba a műhelyek vezetőinek, munkacsoportoknak a kezdőbetűi sem, bár hasonlókra cseh üzemeknél látunk példát.

8 A második betűnek az egyes császári uradalmak nevének kezdőbetűjekénti értelmezése többféle megfontolás alapján is a legvalószínűbb. Könyöki József a helyszínen, még néhány évtizeddel a gyár megszűnése után állapíthatta meg, hogy a második betű ilyen értelmű lehet.

9 A fajanszok nagyobb tömegének a második betűjegy alapján történt csoportosítása a közelmúltban nem hozott semminemű olyan eredményt, amely szerint valamilyen művészi-stílusbeli tulajdonsággal lettek volna összefüggésbe hozhatók. A jelzésmód rejtélyének megoldására így mindenképpen ez a gyakorlatias4 Schirek, K.: Die k. k. Majolika Geschirrfabrik in Holitsch. Brünn, 1905., 193 — 198. 5 Wartha V.: Az agyagművesség. Az Iparművészet Könyve. II. Bp. 1905., 599. 6 Siklóssy L.: Holies. A Gyűjtő 1917., 132. 7 Gsányi K.: A magyar kerámia és porcelán története és jegyei. Bp. 1954., 25 —27. 8 Diner J.: i. m. 9 Könyöki J'.: i. m. 63.