Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 8. (Budapest, 1965)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM - MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Cserey Éva: Rudolf Kuhn festett kályhacsempói

5. kép. Tájképek az 1749-ben készült, Rudolf Kuhn festette kályháról. Landschaftsbilder aus dem 1749 verfertigten, von Rudolf Kuhn bemalten Kachelofen. (Foto: Schweizerisches Landesmuseum, Zürich) Fülmann, Diringer stb.) között a leghíresebb.

9 A feljegyzések szerint már a XVI. század végétől kezdve dolgozik Meyer nevű kályhás, a család nyolc emberöltőn keresztül folytatja ezt a mesterséget, s a legelső helyet vívja ki magának. Jelentős szerepet vittek a család tagjai a városka XVIII. századi ipari fejlődésében is. A steckborni kályhások megbecsült voltát az is mutatja, hogy polgármesteri, céhmesteri állást is betöltöttek, ez irányú működésük kedvezően hatott a kályhásság felvirágzására.

10 A steckborni műhelyekben — mint másutt — a mesterek készítik a csempéket, végzik a kályha formájának tervezését, felállítását, de a csempék festéséhez családtagjaikat, nemegyszer fiaikat, leányaikat is bevonják.

11 A nagy rendeléseket lebonyolító üzemek azonban — így a Meyer-műhely is — rendszeresen alkalmaznak kályhafestőt. 9 A Meyer család a templomi anyakönyvekben 1615 óta szerepel. Az itt említett Jakob és Ulrich Meyer tekintendő az első steckborni kályhásmesternek, kályhafestőnek. Feltételezhetően az utóbbi volt apja Daniel L-nek (1608 — 1655). Daniel L-nek két fia volt: Dániel II. és Hans Heinrich. Mindegyik folytatta a mesterséget. Dániel IL-nek fia Daniel III., Hans Heinrich fia pedig Dániel IV. (1688 —1754) és Hans Heinrich II. Ezután a két férfiág kihal és a család oldalágon át 1859-ig folytatódik. A család virágkora Dániel III. és IV., valamint Hans Heinrich II. életéhez fűződik. A szignált kályhák egész sora jelzi munkásságukat, amelyek Svájc minden részén megtalálhatók. Karl Frei idézett művében felsorolja mindazokat a helyeket, ahol készítményeik föllelhetők. 10 Frei, K.: i. m. 11 Frei, K.: i. m.