Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 7. (Budapest, 1964)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM — MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Katona Imre: A habán kerámia néhány kérdése

lezi Ferdinándot, és tartózkodásra inti Erdéllyel szemben, egyúttal kimondja, hogy Ferdinánd, Szolimán barátait, a veleneéseket és a francia királyságot, ne háborgassa. Mindezek ellenére a németlakta területeken kívül Itália földjén él továbbra is Magyarországnak, mint Európa védőbástyájának fogalma. Megtaláljuk ezt még a machiavellisztikus önzésű és a törökkel hosszú ideig kollaboráló velencéseknél is, akik maguk ha nem is fognak fegyvert a török ellen, de annál nagyobb lelkesedéssel ismerik el Magyarországnak Európát és a kereszténységet védő szerepét. Csak az 1566-ban trónralépő V. Pius pápa ösztönzése és a törökök brutalitása sodorja Velencét a török elleni akcióba (1572) mellyel végleg elhárul annak veszélye, hogy a török Itália földjén mérje a végső csapást a hitetlenekre. Közben a török elleni harc súlypontja Magyarország nyugati részeire tevődik át. Ezzel a korábban Itáliába vándorló anabaptistáknak az a reménye, hogy a világ vége Itáliában következnék be, szétfoszlik. Az inkvizíció üldöztetései és az Itália életében bekövetkezett új politikai helyzet miatt, az anabaptisták tömegesen hagyják el Olaszországot. Egy ideig az osztrák tartományokban várják a világ vége eljövetelébe vetett reményeik valóra válását, majd egyes csoportjaik északra, Morvaország felé, mások pedig a határt átlépve, közvetlenül Magyarország felé veszik útjukat. Vándorlásaik során, tanaikat hirdetve, különböző területek lakosságával kerülnek érintkezésbe. Kerámia-művességük komponenseinek vizsgálatánál ennek igen fontos szerepe van. Az eddigi kutatások figyelmen kívül hagyták hosszú, több évtizedes vándorlásukat, nem látván azokban a vallási tanaikkal összefüggő okokat, másrészt nem figyeltek fel azokra a körülményekre, hogy az itáliai anabaptistákkal egyidejűleg Németalföldről is érkeznek egymást hol sűrűbben, hol ritkábban követő csoportokban kézművességgel foglalkozó anabaptisták. Mind az olasz, mind a németalföldi anabaptisták rendelkeznek már bizonyos fokig kialakult, sajátos edénykészítési gyakorlattal, amely a vándorlás során a helyi lakossággal való érintkezés következtében különböző formai és díszítésbeli elemekkel gazdagodik, módosul. Az egyes csoportok találkozása, keveredése tovább színezi, alakítja edénykészítési gyakorlatukat. Ezért a habán kerámia mind formában, mind díszítésben a legkülönbözőbb elemeket egyesíti magában, rendkívül sokrétű, összetett. Ez a tény a kutatókat igen nehéz feladat elé állítja a habán kerámia összetevőinek elemzésénél. E hatásokon túlmenően, jelentősen befolyásolta a habán kerámia kialakulását a helyi középkori kerámiaművesség is. Mint említettük, az anabaptisták már a XVI. század közepén feltűnnek Nyugat-Magyarország egyes helyein a Nádasdyak és a Batthyányak uradalmában.

35 Arról, hogy ezek az újkeresztények edénykészítéssel is foglalkoztak volna, a források nem nyújtanak kellő felvilágosítást. Az első, feltehetően újkeresztény edénykészítőt a Batthyányak szalonoki várában találjuk.

36 Az 1620-as évektől kezdve azonban már bőségesen hallunk anabaptista vagy újkeresztény gerencsérekről. Ezek Batthyány 35 A Nádasdyak sárvári várában még a XVII. század közepén is élnek újkeresztények. OL Nádasdy es. lt. B. 1565. pag. 488. Uo. pag. 435. 36 Az adatot említi Krisztinkovich : L'arte ungherese della maiolica detta „habana". Faenza 1958. fasc. III —IV. p. 60.; Uő : Az Iparművészeti Múzeum újkeresztény fajanszai. Az Iparművészeti Múzeum Evkönyvei III — IV. 1959. 140. 1. ; OL Batthyány es. lt. Miss. 1337. (Újvár 1576.) 6 Iparművészeti évkönyv VII. 81