Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 7. (Budapest, 1964)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM — MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Katona Imre: A habán kerámia néhány kérdése

Vicenza volt, ahol már az 1548—1549-es években feltűnik. Csakhamar ellentét támad az egyes csoportok között Isten ember-volta kérdésében. A vitás álláspontok egységesítése végett jött létre az 1550. évi velencei zsinat, ahol — mint a határozatokból ismeretes — a szentháromságtagadó irányzat diadalmaskodott. Mindezeket a később elfogott olasz anabaptista, Manelfi vallomásaiból tudjuk.

11 Az anabaptizmus, mint ez közismert, számos irányzatot, felfogást egyesít magában. Az egyes irányzatok és felfogások között igen nagyok az eltérések, különbségek. Ezekkel később részletesen foglalkozunk. Itt most csak annyit jegyzünk meg, hogy az anabaptista krónikák és más, hitéletükre vonatkozó források, levéltári adatok szerint a hazánkba menekült és letelepült újkeresztények hutteriták voltak,

12 akik Münzer Tamás és Leydeni János — münsteriták — radikalizmusához képest, az anabaptizmus mérsékeltebb irányzatát követték. Münzer, Leydeni vagy Matthyas forradalmi irányzatával szemben, akik fanatikusan hittek a nagy világfordulat evilágon való bekövetkeztében, a a hutteritáknál a világvége, Krisztus eljövetele pusztán spirituálisán következik be.

13 A hutterita irányzat hívein kívül egyes helyeken, mint pl. a felvidéki Nagyiévárdon, 1648-ban kimutathatók antitrinitárius anabaptisták is.

14 Ha tekintetbe vesszük, hogy a szentháromságtagadó anabaptizmus Itáliából indult ki, feltételezhetjük, hogy ezek a nagyiévárdi antitrinitárius anabaptisták, akiknek egy része edénykészítő volt, eredetileg olasz emigránsok lehettek, s akik — mint már megrajzoltuk — Tirolon, Krajnán és Karinthián keresztül vándorolhattak Csehország, majd innen Magyarország területére. Ily módon az emigráns olasz anabaptisták útját egészen a felvidéki Nagylé várdig nyomon követhetjük. Nagyiévárdon kívül bizonyára máshol is megfordultak, erről azonban nincsenek egyelőre hitelt érdemlő adataink. A habánokkai foglalkozó irodalom érthetetlenül mellőzte az anabaptista mozgalom szerepére, jellegére utaló, vagy az ehhez kapcsolható adatanyag feltárását. Mindmáig nem vizsgálták meg pl., hogy az egyes csoportok milyen irányzatok híveiből tevődtek össze, s hogy a különböző irányzatok vallási kötöttsége milyen hatással volt művességük alakulására, jellegére. Az anabaptisták különböző irányzatainak specifikumait fontos megkeresnünk, mert ezek segítségével pontosabb magyarázatot kapunk kerámia-művészetük összetevőire. Ilyen szempontból igen tanulságos a nyugat-magyarországi újkeresztény-anabaptista mozgalom kérdéseinek vizsgálata. 11 Benrath, Karl : Geschichte der Reformation in Venedig. Halle 1887. A velencei anabaptista zsinatot és az ezt követő inkvizíciót többször említi. 12 Iványi, i. m. 16. 1. — A kérdés részletes irodalma: Katona Imre: Bruegel: Keresztelő János prédikációja. Szépművészeti Múzeum Közleményei 22. (1963); Braekman, Pasteur: A propos des anabaptistes bruxellois. Cahiers Bruxellois 1958. Fase. II —III. 138 — 153.; Bender, H. S. : La vision anabaptiste. Montbéliard 1950. p. 16.; Horsch, L. : The Hutterian Brethren 1528 — 1931. Goshen 1931.; Blanke, F. : Das Reich der Wiedertäufer in Münster 1534/35. Archiv f. Reformationsgeschichte 1940. I. füzet 37. p. 13 Spiritualizmusuk következtében intik 1. Kor. 6. 19. alapján híveiket a fegyver viselésétől. „Wisset ihr nicht, dass euer Leib ein Tempel des heiligen Geistes ist. . . OSZK Kézirattár, Oct. Germ. 281. p. 57.; Vö. Froschauer bibliájával. OSZK Régi és ritka nyomtatványok tára. Ab. 187. 14 OSZK Kézirattár. Oct. Germ. 281. p. 9. Az anabaptisták és unitáriusok kapcsolatát bizonyítja a Heltai Gáspár által nyomtatott „Könyvecske az igazi keresztyén keresztségről. Nyomtatott 1570-ben Colosvarott" ld. Századok 1876. 595. 1.; Emery, L. : Histoire du Christianisme. 6

e éd. Bruxelles 1954.