Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 6. (Budapest, 1963)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM - MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Koós Judit: A „Nagy Károlyi Királyi Nemzeti Fő Oskola Rajzoló Intézetének" ismeretlen dokumentumai

KOÓS JUDIT A „NAGY KÁROLYI KIRÁLYI NEMZETI FŐ OSKOLA RAJZOLÓ INTÉZETÉINEK ISMERETLEN DOKUMENTUMAI Számos munka foglalkozott a múltban, és foglalkozik napjainkban a nevelés történetével, módszerével. Blattner,

1 Gal,

2 Mayer,

3 Reehtmann,

4 Russ,

5 Medinszk,

6 Rattner

7 és még számos kutató idevonatkozó munkája a metodikával általában, de művészeti vonatkozásokkal speciálisan, kevéssé foglalkozott. Ha szűkítjük a kört, s a művészeti nevelés irodalmában tájékozódunk, Holló,

8 Böhling,

9 Baumann,

10 Schramm,

11 Weber,

12 Richter,

13 Kondahcsan,

14 Pasztuhov

15 és mások munkáiban, majd még jobban közeledve témánkhoz Kiss,

16 Fináczy,

17 Szakái,

18 a Magyar Neveléstörténetben,

19 a kérdés szakbibliográfiájában,

20 továbbá a művészeti nevelés idevonatkozó magyar anyagában, úgy számos elvi, általános és elméleti munka mellett azt látjuk, hogy a konkrét dokumentumok publikálása lényegesen kevesebb, mint az elvi, történeti feldolgozás. Iparművészeti vonatkozása viszonylag kevésnek van, illetve — feltételezhetően —, ha az adott kornak volt is, a kutatónak nem volt célja ezt vizsgálni. így történhetett, hogy a művészetek más ágaihoz és az idevonatkozó külföldi irodalomhoz viszonyítva, nem sok az eredeti tervrajzokat ismertető publikációk száma, és még kevesebb az olyanoké, melyeknél a tényközlésen túl, megkísérelték volna a dokumentumok nemzetközi vonatkozásait is felvázolni. Ha már most soron következő munkafeladatként szükségszerűen a régi rajziskolák, mesterrajzok történetére vonatkozó irodalomban, többek között Bayer,

21 M. H.,

22 Rómer,

23 Szinte,

24 Schauschek,

25 Sebestyén

26 munkáit, mint fontosabbakat tekintjük át, még mindig hátra marad a kérdés: a magyarországi rajziskolák közül melyek a névszerint ismertek? A kérdésre Lyka már válaszolt.

27 Pest-Buda két nemzeti rajziskolája mellett — melyek közül a budai volt a régebbi és a fontosabb —, említést tesz Temesvár, Szeged, Kassa, Kolozsvár, Nagyszeben, Debrecen, Nagyvárad, Szolnok, Pozsony, Eger, Komárom, Lőcse, Késmárk, Trencsén, Selmecbánya, Losonc, Nyitra, Győr, Sopron, Vác, Pécs, Székesfehérvár, Gyönk, Keszthely, Kőszeg városokban működött rajziskolákról. Ezek közül a győri,

28 a komáromi,

29 a kolozsvári,

30 a kassai,

31 a kaposvári,

32 az egri,

33 a debreceni,

34 a soproni

35 rajziskolákról külön publikációk is jelentek meg — többek között —, az általános, elvi vonatkozású feldolgozások mellett.

36 A pozsonyi (1775 június 28.) mintaiskola után Budán, a várban 1777-ben nyílt meg a normáliskola (nemzeti főiskola, — iskola) és még ugyanebben az •évben megkezdte a tanítók képzését.

37 Tantárgyaik között szerepeltek: a