Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 6. (Budapest, 1963)
IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM - MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Kiss Ákos: A Bubics Zsigmond gyűjtemény
Az USA-beli Hariley gyűjtemény hasonló edénye arra mutat, hogy az eredetileg itáliai edényforma Angliába is eljutott (a Hanley-gyűjtemény darabja Angliából származik), eredetileg a kutatás Urbino-Faenza környékinek tartotta. 28 Ez az edénytípus a középkori asztali, fali medencék újkoreleji továbbfejlesztett darabja, amely már a fajanszművesség előtt egyszerű, mázatlan formában ismeretes volt. Németföldön később főként a frankfurti fajanszművesség körében fordul elő. 29 Az Iparművészeti Múzeumban még további olyan darabokat is őriznek, amelyeknél a hasonló forma és rendeltetés mellett a sarokoszlopocskákat, s általában az erős architektonikus felépítést nem találjuk meg. Egyik 1609-ből származó, igen korai ilyen darabon azonban a sarokoszlopokat ráfestették a valóságos formázás helyett. 30 2. Kacsa alakú edény. Fajansz. Az állat csőre ki öntőül szolgál, hátán a folyadék betöltésére szolgáló tölcsérrel (4. kép). Festése a fehér mázon sárga, zöld, kék és mangánlila, szárnya stilizáltán jelzett, egyebütt a kései habán müvessógre jellemző virágos csokrokkal, levelekkel díszített. Utóbbinak a farktollain, fején a habán monogramkoszorúkra emlékeztető zöldes levélsorok vannak. Elöl a nyakon 1740-es évszámmal. Farka letörött. M: 16, h: 22, tá 8,2 cm (2726 lt. sz.). Ez a habán madáralak típus, amelynek darabunk elkésett terméke, lett az előzménye a XVIII. századi nagy fajanszművesség különböző madárforma szelencéinek, korsóinak. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a madárforma fajánszedónyek egy fajtáját, a bagoly alakú korsókat a német fajánszosok már a XVI. század óta készítették, a Bubicsgyűjtemónyben ennek a bagoly akakú edényfajtának egy XIX. századból szármázó másolatát találjuk meg. Ez előoldalán a szokásos — ebben az esetben költött — címerrel díszített. Alján mangánlila H jegye így jelentőség nélküli. M: 23,5, szá: 8,5, tá: 11, fedő m: 7, á: 10,5 cm (60.257. 1. 2 lt. sz.). 31 3. Korsó, fajansz, kis kiálló talprésszel, tojásdad testű, ívelt füle gyűrűsen csatlakozik a szűk nyakhoz (5. kép). Szájrésze hiányzik. Díszítése a fehér mázon öt sávban rendeződik; a legalsó rácsosán kitöltött háromszög mintázatú, felette kék-sárga-zöld növényi indás öv, a középső széles sávban dús, stilizált színes növényzetben nagy zöldleveles fák között puskáját lövésre készen tartó vadász, előtte és mögötte egy-egy futó szarvas. Feljebb újból stilizált növényi indázat, majd kék rácsos motívum. Fülén kék levéldísszel. Színei: kobaltkék, mangánlila, zöld, sárga. Felirata fent: MIKLÓS: 1772: BINÜFSKY: mangánlilával. A név viselője Krisztinkovich Béla szerint Benyovszky Miklós, Benyovszky Móric testvére, M: 26,5, tá: 10,6 cm (2713. lt. sz.). A növények stilizálása az edény kései kora ellenére a habán művesség utóhatásait mutatja még. Ezt különösen a kék harang virágforma növénynél érezzük. Layer Károly is még a habán edények között említi. 32 4. Fajansz lap, téglalap alakú, szélein keskeny kiemelkedő peremmel (6. kép). Fehér alapon huszár színes képével, amint ágaskodó lován ülve jobbjában kivont kardot tart. Tarsolyán S betű. Körötte stilizált nővén vi dísz, pereme sárga. Színezése mangánlila, zöld, sárga,'kevés kékkel. Ker: 20,5x24,5 cni (lt. sz. : 2999). Ezeket a festett lapokat fali díszként használták, erre mutat a felfüggesztésre szolgáló felső átfúrás is. A huszár viselete a XVTII. sz. utolsó évtizedeit mutatja. A tarsolyán levő S jegy Tasnádiné Marik Klára véleménye szerint Stomfa jegye. Azonban felmerülhet ebben az esetben Szomolnok is. A növényi dísz, a főként sűrű zöld levélzetből álló stilizáció ennek ellenére még határozottan a habán művesség emlékeit idézi. Több ilyen lap került elő Nagyiévárdon. Az Iparművészeti Múzeum is még több hasonló tárgyat őriz. Ezek különböző egyenruhájú osztrák katonákat ábrázolnak, máskor vallásos témájúak. 5. Tányér, fajansz. Eléggé vékony falú, karimája rézsútosan eláll (7. kép). Fehér, alig vörhenyes mázú. Színes díszítése: a tányér öblében fa alatt patakból ivó szarvas, felette kék égben repülő madárral, peremén öt stilizált repülő daruszerű madár. A madársor és a tányér öble között csillagmintás sáv vas vörössel, amelyet színes virágdísz négyszer szakít meg. Peremén vasvörös gyöngysortag, mely részben zománcfestésű. Karimáján hátul vörössel két stilizált kínaias növényi ág. Jele mangán lilával : II. Törött, ragasztott, m: 3,5, á: 26,3 cm (lt. sz. : 1968). A minta az európai ízlés és a kínai hatások érdekes keveredését mutatja. A fa alatt ivó szarvas igen kedvelt témája az európai grafikának a XVIII. században, de a kínai behatás a fa ábrázolásánál, a piroslevelű virágok elrendezési módjában itt is érezhető. A körülvevő díszítmény viszont már teljesen kínai hatásokat mutat. Különösen jellemző a virágos elemekkel megszakított csillagos mustra. A strassburgi művességre emlékeztető stílus alapján valamelyik közelebbi kisebb műhelyre (esetleg Svájcban) gondolhatnánk. A ponttal ellátott H jegy elég gyenge támpontot nyújt. Legnagyobb valószínűséggel Lenzburgban kereshetnek a készítés helyét. 33 Keletkezési idejéül a metszet alapján a
