Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 6. (Budapest, 1963)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM - MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Geszti Eszter: Daróczy Katahn és Nagytétény

zúgolódnék, áztat nem akarná meg állani, hanem inkáb tékozlásnak indulván a Jószágot Zálogosítaná, vagy arra adósságokat tenne, azonnal, az én Keresményembül való részét el vészejcse, és az több rendelésemet meg tartó Gyermekeimre devolváltassék. Mely rendelésemnek addig legyen folyamottya, miglen Tamás Fiam és Katicza Leányom annyira nem nevelkednek, hogy magok részét administralhattyák : akkoron végben mehet az Osztály minden pör patvar és viszálkodás nélkül, de a Tékozlás, Zálogosítás akkor is föllyeb írt magyarázattal tilalmaztatik." A nyomatékos részek és az utolsó szavak többszörösen, erősen és kuszán aláhúzva. A szövegezésekből több helyütt kitűnik az, hogy 1742-ben, a végrendeletét készítő anya figyelembe sem veszi egyetlen fiúörökösének állapotát, azt, hogy kilenc éves korára beszélni sem tud. Ez a szerencsétlen származék később ön- és közveszélyes őrült, rettegésben tartja környezetét, és a Rudnyánszky gyermekeket. A kastély egész háztartását, lakóterét, udvarát meg kell osztani,

28 magas kerítésekkel elválasztani. A tétényi tanúk sorát vonultatja fel az a csúnya per, amellyel Rudnyánszkynét a család Paksy ága megtámadja, számonkérve, hogy mit csinált Tétény törvényes urának örökrészével.

29 A végrendelet nem tartalmazza — néhány kivételtől eltekintve — a hagyaték gazdagságát. Nem bonyolódik kicsinyességekbe, így a berendezés számbavételéhez, az iparművészeti tárgyak felméréséhez az inventáriumok adnak támpontokat. Katalin kiskorú gyermekeiről különös gonddal rendelkezik. Ugyanebben az évben, decemberben még pótlást készíttet az előző végrendelethez, ez a rövid kiegészítés végső nyugtalanságát tükrözi, ,,neveletlen" gyermekei jussát és felnevelését biztosítja benne, mégegyszer a ,,Viszálkodás, Pör-Patvar" nélküli osztozást kéri. Gróf Patachich Gábor kalocsai érseket és az őt kibékítő Grassalkovich Antal perszonálist kéri fel testamentumának foganatosítására. A következő napok valamelyikén hal meg, az a temetési ceremóniák árának feltüntetéséből látható. Katalin erős egyénisége, eszessége még a síron túl is parancsol. Aki nem engedelmeskedik családi rendelkezéseinek végrehajtásában, az úgy jár, mint Anna-Mária. Kegyetlen kihatásai voltak ennek a kitagadásnak. Mikor Rudnyánszky miatt tudni sem akar Julianna lányáról, az falun, már négy gyermekkel, segítség nélkül él, és kenyérsütést vállal létfenntartásuk biztosítására. Anna-Mária gyerekekkel, elhagyottan, minden gyakorlati képesség nélkül, kegyetlenül nyomorog, mialatt gazdag anyjának egyetlen kezevonása megmenthetné. Katalin halála után a testvérek ezt az agyonbiztosított testamentumot Anna-Mária esetében is átlépték

30 és kiküszöbölték a szenvedélyes anyai harag következményeit. Prennerné megkapja Bölcskét és Madocsát, ezek hasznából nevelheti gyermekeit, persze életének nyugalma csak akkor tér vissza, amikor férje meghal. Katalin temetése után, az osztáshoz készített inventáriumok felragyogtatják a fényt, amelyben ez az érdekes asszony élt. Ez a biztonságos vagyoni helyzet nem tér többé vissza a tétényi falak közé. Rudnyánszkyék ideje alatt, a kastélyalakítás, bővítés időszakában is, már tele vannak gondokkal. Nagyszabású életmódjuk Julianna vesződéseit takarja. Julianna marhakereskedéssel foglalkozik; összevásárolja a parasztok borát és azt méreti saját építésű és bérelt kocsmáiban, vagy nagy tételekben eladja a városban. Pénzkölcsönöket vesz fel kamatra azért, hogy magasabb kamatra kiadja, ad-vesz,

31 mindezek közben összesen tizenhat gyermeket hoz a világra. Később sincs