Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 6. (Budapest, 1963)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM - MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Geszti Eszter: Daróczy Katahn és Nagytétény

jék, hanem gyökeresen új család keletkezzék. Ez a törekvés nagyon is érthető az ő esetében, aki ismeretlenül érkezik erre a vidékre és a torzsalkodó családba, ahol már csak nyolcadok, tizenhatodok jutnak egy főre, semmi kedve beházasodni, így a Száraz és Daróczy (Paksy) család között éles ellentét támad, amely jobbágyaikra is kihat. Állandó villongások és perek tükrözik ezt a hadiállapotot, időnkint a Daroczyanusok és Szarazianusok (sic) hadakoznak, portyáznak földesuraik birtokrészei körül. Daróczy Katalin korának jellegzetes gyermeke: anyagias, talpraesett, nagyvonalú, pompaszerető, ravasz, tüzesen haragvó. Három férj kíséri életén át, de mindhárom csak mellékalak, még a vérbő, határozott, szókimondó Száraz György is, aki írásai alapján mindig kemény ember, arcképe is erőt sugároz (1. kép). Száraz György és Daróczy Katalin építkezései jelentik azokat a pontokat, ahol a kutatásnak meg kell találnia az anyagi és írott emlékek párhuzamait. Az általuk helyben talált gótikus előépület felhasználásának mértékét és arányát kell kétségtelen bizonyítékokkal meghatározni. Azért kell a család anyagi életét tüzetes vizsgálat alá vennünk, hogy a leányuk, Száraz Julianna visszaemlékezéseiben szándékoltan lekicsinyelt elődépületet felmérhessük és igazolhassuk. Nagyító alá kell helyeznünk minden adatot, ami a kastélyról szól a Rudnyánszky időket megelőzően. A falak ma mást mondanak, mint ami az időrendisóg felállításában eddig megnyugtatónak látszott. Száraz György írása nyomatékos: ,, . . . ha valakinek a Hazában igaz jussa vagyon valamely Jószághoz, Nékem van Tétényhez, de nem is ingyen birom, hanem Pénzem után, a mint a Levelekbül ki tetcik; akkor Puszta volt én épétettem Vendégfogadót, Majort, Juhszállást, Kastélt, mely épület sok ezer frt-okban áll, ha eöszve számlálnám húsz ezer forintrais menne." Másutt az épületre vonatkozóan: ,,Azon kévülis az épület mellyet Pénzemen Csináltattam, bona fide consitus ridubitatis Juribus, nékem megh maradna, a határa pedigh nem sokat ér." Tétény bírásának érveit nyugodtan így zárja le: ,, . . . mert ahoz Puchinger (ez ti. Buchingen) Fassiojához a Paksy Famíliának semmi közi, úgy mint idegennek, én pedigh a mellett bírom, és ha igasságh szolgáltatik a hazában lehetetlen félteni ezt az Acquisitiot, ezeket Maradékém vegyék elméjekre." Ha számítjuk, hogy abban az időben, érthetően a neoacquistica commis sio

13 követelményeihez tartva magát, mindenki a saját alapítását, invesztációját bizonygatja, (Száraz György a XVIII. század elején, Száraz Julianna a század közepétől) mindkét helyen feltételezhető az elődépületnek célzattal beállított kicsinylése és a saját beruházás nagyítása. A Száraz kastély értékeléséhez még legelfogadhatóbb és tájékoztató erejű az 1743-ban kelt Divisionales adat, ahol azt nem fel-, hanem meg-, — vagy inkább, hogy ne kerüljön sokba az osztozás — lebecsülik, vagyis tízezer forintra limitálják.

14 Daróczy Katalin és Száraz György maradékai aránylag kevesen vannak ahhoz képest, ahogy más családok milyen bő terméssel biztosítják ragályok, balesetek, háborúk okozta tizedelés utáni fennmaradásukat. Legidősebb fiuk az Antal nevet viseli, a Grassalkovich kapcsolat folytán,

15 ő lenne a majorátus képviselője, de ahogy növekedik, kiderül, hogy bajok vannak az egészsége körül. A piarista rendbe adják.

16 Őt a legtöbb családfa ágazatai közé fel sem veszik, egyszerűen nincs. Következik három leány: Julianna, Erzsébet, Anna-Mária, majd végre Tamás, mint fiúörökös. Száraz György halála utáni időből származik Katica (minden hivatalos írásban így becézve szerepel).