Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 6. (Budapest, 1963)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM - MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Batári Ferenc: Remekbe készült veszprémi asztal 1845-ből

7. kóp. A fiók, illetve a káva rakott részlete Détail de la marqueterie du tiroir, ou bien de la ceinture Magyarországon is gazdag vereteléssel látták el. A Ravrio óra amorettjeivel azonos veret díszíti több Magyarországon készült óra számlapját (6. kép).

10 A magyar bronzművesek munkái mellett hazánkban gyakran találkozunk bécsi véretekkel is. A kalapáló ós a köszörülő puttó ismert bécsi motívum, ezért feltehetjük, hogy a magyar órák puttós veretei is Bécsben készültek.

11 A veszprémi mester ezeknek a véreteknek a rajzát másolta az asztal kávájára (7—8. kép). Franz Detter ismert bécsi vésnök veretei nagyobb számban kerültek Magyarországra. Almafa alatt ülő, allegorikus női alakot ábrázoló, szignált veretével — többek között — egy soproni és egy győri órán találkoztunk (9. kép).

12 A veszprémi asztal lapjára rajzolt allegorikus női alak ennek a veretnek naiv másolata (10. kép). Detler vereté és az asztal rajza, amely minden egyéb attribútuma mellett lényegében Vénusz-ábrázolás, hasonló kompozíciója révén kapcsolatba hozható Ravrio Vénuszával. Ravrio órájának díszítése: a talapzaton kétoldalt amorettek, felül az ülő Vénusz, és a veszprémi asztal ehhez hasonló díszítése elgondolkoztató. Bizonyossággal azonban csak annyit állíthatunk, hogy a kompozíció francia eredetű. Habár francia és magyar kapcsolatok közvetlenül is fennálltak, a bécsi veretek rajzának felhasználása Ausztria közvetítő szerepére mutat. Annak ellenére, hogy az asztal jelzett, készítőjének azonosítása mégsem problémamentes. A levéltári anyag két, 1845 körül élt Török Károly asztalosmester nevét őrizte meg. Az első 1820-ban született és 1863-ban halt meg; a másikról csak annyit tudunk, hogy 1873-ban halt meg 84 éves korában.

13 A kérdés eldöntésében az asztal behatóbb vizsgálata lehet segítségünkre.