Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 6. (Budapest, 1963)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM - MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Zlinszkyné Sternegg Mária: Adalék a „piano carré" kialakulásának első állomásához

5. kép. A „piano carré" billentyűi — Les touches du piano carré Ugyanennek az átalakításnak egy későbbi változata ismerhető fel zongo­ránk mechanikájában, és a berlini hangszergyűjtemény 2172. ltsz. a mienkkel minden vonatkozásban rokon Tafelklavier-jában. 9 A kalapács ezekben nem a billentyű fölött, hanem annak oldalán helyezkedik el (8. kép). Fenti szerkezetű zongorák találhatók még Stuttgartban, Münchenben, Lipcsében, Párizsban és Brüsszelben. 10 Lássuk, kit tart a külföldi szakirodalom e primitív mechanikák mesterének ? Egyesek állítása szerint a 7. képen bemutatott mechanika feltalálója Silbermann lenne. Curt Sachs és Rosamond Harding szerint azonban ,,nehéz feltételezni, hogy egy ilyen durva (crude) mechanizmus, mint ezek bármelyike, az ő műhelyéből kerülhetett ki". 11 C. Sachs szerint „bizonyosnak mondható, hogy a Tafelkla viert a 18. század közepe táján először Németországban épí­tették. De hogy ki volt az a mester, aki először alakított át klavikordot Tafel­kla vierrá, az nem bizonyos. Azt az elgondolást kell tehát elfogadni, hogy ezt a lépést többek és egymástól függetlenül tették meg". 12 Ha figyelembe vesszük ama megállapításokat, hogy Itáliában a XVII. század közepe után klavikordot valószínűleg már nem készítettek, Francia­országban szinte egyáltalában nem ismerték, Angliából csak egyetlen hazai készítésű klavikord maradt fenn, e tapogatódzó próbálkozások színterének határvonalai megrajzolódni látszanak. Számunkra feltűnő és örvendetes tény, hogy a túlnyomó többségben németországi emlékanyagon kívül, Brüsszel hangszermúzeuma is őriz egyet e primitív mechanikájú ,,carré"-kból. Klavikord jellegű, korai zongoránk keletkezésének idejét a kalapácsos szerkezet vizsgálata alapján 1775 és 1812 között állapítjuk meg. 13 Hangszerünkhöz hasonlóan készített kis zongorák — amelyek, e nevet talán még meg sem érdemlik —• a csembalóhoz viszonyítva olcsón voltak kap­hatók. Egyszerűségük azonban egyúttal bizonyos vonatkozásban gátjává vált a technikai fejlődésnek. Okát ennek abban láthatjuk, hogy a fél évszázaddal korábban szinte teljes tökéletességgel megjelenő Cristofori mechanikában rejlő zenei lehetőségeket a klavikord játéktechnikájához szokott zeneművelő kö­zönség nem látta át egyszerre. Az egyébként is gyönge, négyszögletes zongorá­id

Next

/
Oldalképek
Tartalom