Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 6. (Budapest, 1963)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM - MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Koós Judit: A „Nagy Károlyi Királyi Nemzeti Fő Oskola Rajzoló Intézetének" ismeretlen dokumentumai

a hazai iparosokkal olcsóbban elkészíttessék, másrészt közülük számosan a magyar ipar külföldi kapcsolatainak megteremtésén, illetve a hazai ipar európai szintű művelésén fáradoztak. Figyelembe véve az akkori főúri és tehetősebb polgári családok anglofiliáját, ez valószínűvé teszi ilyenfajta eszközök, lakberendezési tárgyak a hazai szokásnak és ízlésnek megfelelően átfogalmazott átvételét. A rajziskolának — mint fentebb kimutattuk — külön évi 20 frt. kerete volt ,,új hangászati műdarabok és rajzminták" vásárlására. — A tervrajz eredeti bejegyzése: Eichlinger Vendel asztalos inas rajzolta Nagy Károlyban 1843

ik Oskolai évnek I

s6 felében. No. 16. A vizsgált tervrajzgyűjtemény ugyancsak kiemelkedő darabja. Az eddigieknél egy-egy tárgykörben két, négy vagy több rajz követte egymást. Ez, tárgyát tekintve, egyedül áll, de a sorozatban kitűnik rajzi kvalitásaival is. A 409x271 mm haránt mezőben kocsi tervrajza van (9. kép). A tengely, a kerekek és a kocsitest fűzöld, míg az első, hátsó ülés, valamint a kocsi leeresztett félfödele fekete. Sárga színek villannak meg a kerékfejeken, a fedél fémszerkezetén, s a hajtó ülés melletti lámpatartó üvegén. A konstrukcióban és színkultúrában egyaránt gondos rajz, a kocsi szerkezetének könnyed megoldásával, elegáns vonalvezetésével magas szinten képviseli azt az ún. könnyű angol-kocsi típust, melynek első darabjai a híres londoni feltaláló, Ackermann nevéhez fűződnek.

65 Rudolph Ackermann, a német származású kézműves, feltaláló, kiadó és illusztrátor 1764-ben született a szászországi Schneebergben. Mint szíjgyártó, nyereg-, és kocsikészítő számos német városban fordult meg, majd Párizsban és Londonban tette ismertté nevét munkáival. 1795-ben Angliában telepedik le, nyomtatóműhelyt, rajziskolát és litográfiái műhelyt alapít, ahonnan számos nevezetes illusztrált kiadvány indult útjára. Rowlandsonnal és más neves angol művésszel dolgozott együtt. 1825-től kezdve, a ,,Forget-me not" első sikere után népszerű almanachokat is készített. Számos topográfiai és útikönyv illusztrálása fűződik műhelye nevéhez, mint pl. Microcosm of London (1808), a Westminster Abbey (1812), The Rhine (1820), The World in Miniature (1821— 26) stb. A vállalkozó szellemű, sokirányú adottságokkal rendelkező Acker mannt mindez nem elégíti ki. Speciális papír és vízhatlan szövetkészítési telepet létesít, melyet — egyike az elsőként — gázzal világít. (Számosan neki tulajdonítják a gázvilágítás feltalálását.) Ez az univerzális tehetség, a Middlesex-i Finchley-ben hal meg 1834-ben,

66 tehát tíz évvel rajzunk készítésének időpontja előtt. Ackermann munkásságára számos kultúr-, intérieur- történeti feldolgozás utal,

67 kiemelve a ,,Repository of Arts" (1812), ,,Literature", ,,Fashions" jelentőségét. Ackermannak, a ,,

Magasin du lux et du plus nouveau goût adapté au beau monde"-ban közölt, fentebb leírt angol-kocsi tervének késői, megfelelő kvalitású magyarországi továbbélésének vagyunk tanúi. Ez az analógia annál inkább feltűnő, mert nem csupán szerkezeti és formaproblémákra terjed ki, hanem azonos színkezelésre is. Mindkettőnél a kocsitest, a kerék és tengelyszerkezet zöld, a hajtó ülése, a leeresztett félfedól fekete. E kultúrtörténeti jelentőségű rajzot az eredeti bejegyzés szerint Czir Pál kerékgyártó inas rajzolta Nagy Károlyban 1843

ik Oskolai évnek 2

ik felében. No. 17. (10. kép). A 468x326 mm tükör méretében halványsárga alapozású mezőben, vas pénzesláda felülnézeti tervét és zárának szerkezeti rajzát látjuk. A kettő között gotizáló stílusú kulcs. A fedéllapot 299x198 mm szürkés-világoskék mezőbe helyezett, alul felül hat-hat, egyenként tíz karéjos. gondos festéssel árnyalt, aranysárga színű rozetta veszi körül. Az ebbe helye-