Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 5. (Budapest, 1962)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM - MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - A faenzai Museo Internazionale délie Ceramiche rövid története

Fig. 38. Les céramiques de István Gádor. Photo Borchi, Faenza Fig. 39. Les oeuvres de Géza Gorka. Photo Borchi, Faenza irodalomban „Corvinus készlet" néven ismert készlete — amelyet W. B. Honey az első alakos díszítésű itáliai ma Jolikának tart — ugyancsak Faenzából származik. Népszerűségét azonban az itt készült hófehér majolikáknak köszönhette, amelyek innen sugároztak szét ,,bianca di Faenza" néven. Az elnevezésből idővel csak a Faenza, majd ennek franciás változata „fai'ence" maradt meg. Az ónmázas kerámia elnevezése huszonnégy nyelvben — köztük a magyarban is — Faenza nevétől származik. Faenzának a kerámiaművészet múltjában elfoglalt jelentősége adta az ötletet Gaetano Ballardininak, hogy szülővárosában a keramika nemzetközi központját múzeum, könyvtár és főiskola létesítésével alakítsa ki. Ballardini, a tehetséges történész kutató 1908-ban Faenza világhíres szülöttének, Torricellinek háromszázadik születési évfordulójával kapcsolatos ünnepségeket használta föl arra, hogy az egykori San Maglioro kolostor épületében — ahol a múzeum ma is van •— nemzetközi keramikai kiállítást rendezzen. Fölkérésére az akkori Európa valamennyi jelentős manufaktúrája és művészeti üzeme elküldte termékeit. Magyarországot a pécsi Zsolnay gyár képviselte, Zsolnay Miklós által küldött kerámiákkal. A múzeum statútuma 1912-ben készült el, melyet az olasz állam törvénybe is iktatott. Az alapítólevél tizenegy pontja, mely a múzeum célját és feladatait jelöli meg, bizonyítéka Ballardini széles látókörének, rendkívüli intelligenciájának. Már akkor mindenkinél világosabban látta a keramika kutatásának lényegét és művészete kiterjesztésének fontosságát a használati keramikára is. Mindjárt az első pont, amely a gyűjtési kört határozza meg, kimondja, hogy a művészeti szempont mellett gyűjteni kívánja az olasz és külföldi keramikai