Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 5. (Budapest, 1962)

HOPP FERENC MÚZEUM - MUSÉE FERENC HOPP - A Hopp Ferenc Keletázsiai Művészeti Múzeum emlékkiállítása: Ázsia Művészete

A HOPP FERENC MÚZEUM KELETÁZSIAI MŰVÉSZETI EMLÉKKIÁLÍTÁSA ÁZSIA MŰVÉSZETE A Magyar Tanácsköztársaság 40. évfordulóján, 1959-ben rendezte meg a Hopp Ferenc Keletázsiai Művészeti Múzeum, mint a Tanácsköztársaság által alapított múzeum, fennállásának és alapítója, Hopp Ferenc halálának 40. évfordulója emlékére készült nagyobbszabású emlékkiállítását. Az emlékkiállítást indokolta az a tény, hogy a Magyar Tanácsköztársaság 1919-ben felvette kulturális programjába egy Ázsia Múzeum felállítását és éppen ez a célkitűzés lelkesítette és indította arra Hopp Ferencet (1833— 1919), az ismert műgyűjtőt, hogy nagyon értékes műtárgy gyűjteményét, a Népköztársaság útja 103. sz. alatti palotáját (a Keletázsiai Múzeum jelenlegi székháza) és parkját a leendő múzeum céljaira felajánlja. A Művészeti Direktórium a felajánlást elfogadta és intézkedett, hogy az új múzeumban Hopp Ferenc keletázsiai anyagához csatolják a többi országos^ múzeum keleti anyagát. így a Magyar Tanácsköztársaság által tervbe vett Ázsia Múzeum még a Tanácsköztársaság fennállásának évében meg is valósult és mint egyetlen, a Tanácsköztársaság idejéből való múzeumalapítás a mai napig is fennáll és működik. így a Hopp Ferenc Keletázsiai Művészeti Múzeum emlékkiállítása méltán szerepelt a Tanácsköztársaság emlékére rendezett jubileumi kiállítások között. Az emlékkiállítás célja volt megemlékezni Hopp Ferencről, a múzeum alapítójáról, bemutatni az eredeti anyag legkiemelkedőbb darabjait, érzékeltetni a múzeum fejlődésót a felszabadulás után bekerült kiemelkedőbb műtárgyak bemutatásával, külön kiemelve azt a nagyarányú támogatást, amelyet Múzeumunk a Kínai Népköztársaság, a Koreai- és Vietnami Népköztársaságok részéről, elsősorban nagyszámú műtárgy juttatásával élvezett. Az alapító Hopp Ferenc 4000 értékes műtárgya volt a Keletázsiai Műv. Múzeum kiinduló törzsanyaga. Ehhez járultak a Szépművészeti Múzeumtól átadott 1500 db távolkeleti kép- és metszetgyûjtemény, a közel 1000 darabból álló Zichy-gyűjtemény (kaukázusi és középázsiai régészeti leletek), az Iparművészeti Múzeumból a Szemere-gyűjtemény, a többszáz darabból álló kerámia- és fémgyűjtemény és a különböző Világkiállításokon vásárolt modern japán művészeti gyűjtemény stb. stb. A közel 8000 műtárgyból alakította és építette ki Felvinczi Takáts Zoltán, a múzeum első igazgatója, a Hopp Ferenc Keletázsiai Művészeti Múzeumot. A két világháború között a Múzeum műkincsállománya — a szinte elenyésző anyagi támogatás miatt — csak nagyon keveset gyarapodott és nem egy esetben egy-egy fontosabb, a gyűjtemények nagyon fontos hézagpótló darabjának a megszerzéséért meg kellett válni számos duplikát darabtól. A múzeum műtárgyállománya 1945 előtt 8 500 darab volt. Jelenleg a műtárgyállomány túlhaladta a 20 000 darabot. A Múzeum szakkönyvtára az 1945 előttinek több mint ötszörösére emelkedett ós az évi könyvgyarapodás, nem számítva a folyóiratokat és a kisebb brosúrákat, felülmúlja az 500 kötetet (kizárólagosan a Távol-kelet művészetét, régészetét érintő szakkönyvek).