Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 3-4. (Budapest, 1959)
Héjjné Détári Angéla: Az öntöttvas gyűjtemény új szerzeményeiről
Mivel ennek a problémának végleges tisztázása írott formában mindezideig nem történt meg, jelen alkalom kínál erre lehetőséget. A csak valószínűnek látszó feltevést — mely szerint a Kossuth szobrok a munkácsi öntödében készültek — ma már tárgyakkal lehet bizonyítani. Ilyen a szóbanforgó Hollaender gyűjtemény jelzett darabja, valamint Rampaeher Pál nemzeti érdekű védett öntöttvas gyűjteményének ugyancsak a gyártási hely megnevezésével jelzett darabja. 17 Ezeken felül bizonyító erővel bír a Szépművészeti Múzeum szoborosztályától a székesfehérvári István Király Múzeum kiállítására kikölcsönzött azonos példány. 18 Ennek hátoldali szignatúrája arról tudósít, hogy ,,Schoszel Andr. 1848. "-ban készítette a Munkács-frigy esfalvai vasöntöde számára, melynek évtizedekig modellkészítő szobrásza volt. Egy 1943-ban megjelent kis monográfia szerint 19 akkor dr. Láng-Miticzky Ernő tulajdonában is volt egy darab ugyanebből, sőt a Bakonyi Múzeum is birtokol egy hasonló példányt 20 a szobrocskából. Tehát az eddig összegyűjtött és felsorolt öt példány megdönti az újságcikk által közreadott hagyományt, mely szerint a Bach korszak alatt egy kivételével mind beolvasztották. Az a legendás egy pedig, melyhez a hagyomány fűződött, a leltárkönyvek tanúsága szerint nem került a debreceni Déri Múzeumba. 21 A gyártmányain többfajta jelzést használó vasöntöde (7., 8., 9., 10. kép) a Schönborn grófok egykori birtokán Munkács városa mellett, Frigyesfalván létesült 1672-ben. Thököly Imre urbáriumában (1682) már szerepelnek a Munkács környéki gyáripar első nyomai : posztókalló, vashámor, üveghuta, később Schönborn alatt ezek mellett papiros, timsó, salétrom, szesz és hamuzsírgyártás volt, sőt harisnya- és kőedénykészítós is. 22 Ezeknek a tevékeny Schönbornoknak egyike — Ervin —• volt az, aki támogatásával lehetővé tette, hogy Schossel a bécsi és müncheni képzőművészeti Akadémián szobrásznak tanulhatott. 23 Állítólag a század hatvanas éveitől kezdve működött Munkácson ós feltételezhetően az ő modellje után ebben az időben készülhetett a valószínűleg Schönborn Buchheim Károlyt és nejét ábrázoló két jelzetlen mellszobor is. Kétlépcsős hasáb alakú talapzat tetején háromszoros lapos lépesőzet, rajta orsóidomú talpon körszakállas, bajuszos középkorú férfi arcmása. Nyílt arca fölött széles, magas h omlok boltozat és tar koponya domborodik. Viselete szőrmegalléros mente alatt sujtászsinóros mellény, rojtos szalagcsokor nyakkendő és összekapcsolt mentekötő-lánc 24 (11—12. kép). Neje pufók arcú fiatalos nő, ajkán enyhe mosollyal. Haja biedermeier loknikba rendezett, melyen kis pártát visel kétoldalt aláhulló fátyolkával ; mély kivágású ruhába öltözött, nyakán hétszeres gyöngysorral. 25 Mindkét 17 1. Iparművészeti Múzeumban az országos iparművészeti nyilvántartást. 18 Szépművészeti Múzeum 56.558.—N. ltsz. m : 24 cm. — Megjegyzem, hogy Schossel nevének általánosan ss-el való írása ez esetben eltérő, mert a szignatúrán sz-el szerepel. 1<J Vozári : i. m. 28. tábla. 20 De nem azonos ! Bakonyi Múzeum, Veszprém, képzőművészeti leltár : 53.2/1. Sz. T. múzeumi igazgató szíves közlése. 21 B. I. múzeumigazgató levélbeli közlése 1957. V. 21. 22 Vozári: i. m. 15. o. 23 Vasárnapi tJjság. 1863. 23. sz. Művészet 1912. 24 57.350.1. ltsz. m: 38 cm, talapzat: 14x14,2 cm. 25 57.351.1. ltsz. m: 38 cm, tel.: 14x14,3 cm.
