Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 3-4. (Budapest, 1959)
Kiss Ákos: A mozaikkészítés néhány kérdéséről
3. kép. Opus tessellatum töredék Brigetióból meroving majd karoling idők a sokfelé még szabadon látható galliai, germániai padlómozaikok nyomán főként egyházi építkezéseiknél — legalább is ezek maradványait ismerjük — úgy technikai kivitel, mint a mintázatok terén hasonló művek sorát hozták létre. 13 Ez a továbbélés főként Galliában volt erős, ott a V.—VIII. sz.-ban teljes folyamatosságot találunk, éspedig nem a későókori aranyos, zománcos anyagból, de a császárkori java padlóműveire jellemző terméskövekből rójják össze a kor mozaikjait. Itáliában is megtaláljuk a folyamatosságot. Most az egykori római alkotásokhoz hasonlóan ugyanúgy a helyben előforduló kőzetekből rakták ki az opus tessellatum technikával készült müveket, Egyes fontosabb részeket most is márvány, sőt porfir, szerpentin, cipollino, giallo, verde antico és hasonló drágább anyagokkal készítettek el, de néha a terméskőanyagot is helyettesítették a szükséghez képest üveg, agyagrészletekkel. A mozaikpadlók készítése az Ottó-i renaissance folyamán is tartott. Ennek az általános stílusáramlatnak körébe tartozhatott a székesfehérvári bazilika mozaikpadlója is, amelynek csupán elenyésző töredékeit ismerjük. 14 A műfaj átalakulását jól mutatják az ugyaninnen kikerült, de már a XIV. sz.-ra tehető kis töredékek, egy ilyennél már csupán egy-egy sornyi berakásként találunk mozaikszemeket. 15 Ha a római mozaikmester (musivarius) a kívánt színhatást másként elérni nem tudta, úgy meg is festette az egyes szemeket, mint azt Pergamonban láthatjuk, máskor pedig a szemcsék között előtűnő, zavaró hatású terrazzo anyagot festették meg. A mozaikszemek nagysága az ókori mozaikok meghatározásánál magábanvéve nem olyan döntő, mint azt korábban hitték. Az I. sz. körül 0,7 cm 2 az általános méret, ez az i. u. II. sz.-ban már 1 cm 2 lesz, Pannónia II.—111. sz.-fordulói mozaikjainál ugyanezt az 1 cm 2-es nagyságot tapasztaljuk. A szemcsék nagysága az ábrázolat természetétől függően is változott ; így, ha egy mozaikpadló belső, bonyolultabb motívumainak kirakásánál 1 cm 2 nagy13 P. Ölemen: Die romanische Monumentalmalerei in der Rheinlanden. Düsseldorf, 196. 179. 14 Dercsényi D : A székesfehérvári királyi bazilika. Budapest, 1943. 49. kép. 15 1. előbbi j. 84. kép.
