Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 3-4. (Budapest, 1959)

Kornádi István: Az Iparművészeti Múzeum szecessziós gobelinjei a gödöllői művésztelep tükrében

egyszerűsítő formái, jellemző tervezőjére. Ő már korántsem tud a gobelin anyagában gondolkozni, inkább grafikai műnek, mint gobelinnek véljük ezt az alkotást. Túlzott rajzossága zavarossá teszi a képet. Nyugodtabb, de szintén a stilizálást veszi az előtérbe az „Ökrösfogat" c. kisméretű gobelinje (8. kép). Nagy Sándor kárpitjainál a színek komponálása, harmonizálása háttérbe szorul. Ezért gobelinjeinél magasabb művészi nívóról nem beszélhetünk. Felesége, Krieseh Laura, Körösfői húga, szintén tervezett és szőtt falkárpitokat. Feltehetően Gertrudisz királynőt formálja meg gobelinjén (9. kép.) Stilizáló, geometrikus formái érdekessé teszik művét. — Az eddigiektől eltérő, művészetében teljesen egyéni utakon járó kültagról kell beszélnünk ; ez a művész Vaszary János. Két gobelinjét nézzük csak meg, de ezek is hű tolmácsolói festői gazdagságának. Korántsem a túlzott rajzossága val — mely a gödöllői művészeknél jellemző —, hanem színeivel fejezi ki mondanivalóját. Nagy, lendületes vonalak, felbontatlan 9. kép. Nagy Sándornó : Gertrudis színfoltok azok az ismérvek, melyek Vaszary művészetét jellemzik. Használja mindazokat a színeket — ibolya, kék, ultramarin stb. —, melyek korának művészeti stíluskifejezői. A „Jegyespár" (11. kép) és a „Vásárban" c. (10. kép) gobelinjein mindezeket láthatjuk összesítve. Körösfői „Vallomás" c. gobelinjével hasonlóságot mutatnak, habár egyszerűsíti a formákat, mégis érezzük, hogy nem a sematizmus az, ami felé hajlik, hanem ami rendkívüli módon értékelhető, a gobelin anyagában él. Mindkét Vaszary gobelin az Iparművészeti Múzeum tulajdonában van. Ilyen művészi kör mellett nem csodálkozhatunk azon, ha a telep hírneve egyre nőtt. Margittai Ernő írta ezeket 1907-ben: „. . . Fogalommá emeltek egy olyan falut, melynek a király lakóhelyén kívül alig volt valami nevezetessége ..." 1907 áprilisában a telep szövőműhelye tanműhely is lett. Ez időtől kezdve az Iparművészeti Iskola textilszakos növendékei itt tanultak. így népesült be a gödöllői művésztelep. A gödöllői művésztelepnek baráti, meghitt, harmonikus együttélésének — melynek a ruskinizmus és a szocializmus voltak a vezető ideái — súlyos, szomorú katasztrófa vetett véget. Szétszórta, elszakította és megszüntette a telep művészeti életét. Ez a szörnyű erő a világháború kitörése volt. Persze akadtak olyanok, kik nem a háború kitörésében látták a művésztelep hanyatlásának és széthullásának okát, hanem belső széthúzásról és