Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 3-4. (Budapest, 1959)

Kornádi István: Az Iparművészeti Múzeum szecessziós gobelinjei a gödöllői művésztelep tükrében

egyszerűsítő formái, jellemző tervező­jére. Ő már korántsem tud a gobelin anyagában gondolkozni, inkább grafi­kai műnek, mint gobelinnek véljük ezt az alkotást. Túlzott rajzossága zavarossá teszi a képet. Nyugodtabb, de szintén a stili­zálást veszi az előtérbe az „Ökrös­fogat" c. kisméretű gobelinje (8. kép). Nagy Sándor kárpitjainál a színek komponálása, harmonizálása háttérbe szorul. Ezért gobelinjeinél magasabb művészi nívóról nem beszélhetünk. Felesége, Krieseh Laura, Körösfői húga, szintén tervezett és szőtt falkár­pitokat. Feltehetően Gertrudisz király­nőt formálja meg gobelinjén (9. kép.) Stilizáló, geometrikus formái érdekessé teszik művét. — Az eddigiektől eltérő, művészetében teljesen egyéni utakon járó kültagról kell beszélnünk ; ez a művész Vaszary János. Két gobelinjét nézzük csak meg, de ezek is hű tolmá­csolói festői gazdagságának. Koránt­sem a túlzott rajzossága val — mely a gödöllői művészeknél jellemző —, ha­nem színeivel fejezi ki mondanivalóját. Nagy, lendületes vonalak, felbontatlan 9. kép. Nagy Sándornó : Gertrudis színfoltok azok az ismérvek, melyek Vaszary művészetét jellemzik. Hasz­nálja mindazokat a színeket — ibolya, kék, ultramarin stb. —, melyek ko­rának művészeti stíluskifejezői. A „Jegyespár" (11. kép) és a „Vásárban" c. (10. kép) gobelinjein mindezeket láthatjuk összesítve. Körösfői „Vallomás" c. gobelinjével hasonlóságot mutatnak, habár egyszerűsíti a formákat, mégis érezzük, hogy nem a sematizmus az, ami felé hajlik, hanem ami rend­kívüli módon értékelhető, a gobelin anyagában él. Mindkét Vaszary gobelin az Iparművészeti Múzeum tulajdonában van. Ilyen művészi kör mellett nem csodálkozhatunk azon, ha a telep hír­neve egyre nőtt. Margittai Ernő írta ezeket 1907-ben: „. . . Fogalommá emel­tek egy olyan falut, melynek a király lakóhelyén kívül alig volt valami neve­zetessége ..." 1907 áprilisában a telep szövőműhelye tanműhely is lett. Ez időtől kezdve az Iparművészeti Iskola textilszakos növendékei itt tanultak. így népesült be a gödöllői művésztelep. A gödöllői művésztelepnek baráti, meg­hitt, harmonikus együttélésének — melynek a ruskinizmus és a szocializmus voltak a vezető ideái — súlyos, szomorú katasztrófa vetett véget. Szétszórta, elszakította és megszüntette a telep művészeti életét. Ez a szörnyű erő a világháború kitörése volt. Persze akadtak olyanok, kik nem a háború kitörésében látták a művész­telep hanyatlásának és széthullásának okát, hanem belső széthúzásról és

Next

/
Oldalképek
Tartalom