Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 3-4. (Budapest, 1959)

Kornádi István: Az Iparművészeti Múzeum szecessziós gobelinjei a gödöllői művésztelep tükrében

Zichy István, Undi Mariska, majd az ifjabb nemzedékből az 1908-ban jött Remsey Jenő, Mihály Rezső és Charles de Fontenay. Körösfői és Belmonte őszinte meg­értése eredményeként az 1907-es évben alkották az első gödöllői gobelint. „A jó kormányos" című nagymé­retű gobelin Körösfői szemléletét szólal­tatja meg. Sajnos, ez a gobelin eltűnt s csak Dénes Jenő, Körösfői élet­rajzában találjuk nyomát. ,,Az embe­riség hajóját, melynek orrában maga a művész ül, a Szeretet, Megismerés, Erély és a Jóravaló készség géniusza ragadják tova. Egyszerű, világosan tagolt, szimmetrikus kompozíció. A kép valóságos középpontjától jobbra és balra gondosan elhelyezett tömegek­kel. A két hajó árboc függőlegeseivel élénk ellentétet alkot a vízszintes horizont. Ebben az ellentétben, mint átmenet és kiegyenlítődés — jut szerep­hez a hajótest felhajtott peremének görbülete és a duzzadó vitorlák íves vonala. A színezésben a tompított téglavörös uralkodik, amihez sötét­barna, a vízfelület tompa zöldje és az ég szürkébe ereszkedő kékeslilája adja a kíséretet." Rövidesen újabb gobelinnel lep­ték meg az Iparművészeti Társulatot. Lötz Károly Pesti Vigadójának falké­pei ihlették meg valószínűleg Körösfőit, mikor is „Argirus királyfi és Tündér Ilona" c. gobelinjét tervezte. Azon rész­letét dolgozza fel a mesének, mikor a királyfi és Tündér Hona az arany almafa alatt szerelmi álomra hajtják fejüket, miközben a gonosz boszorkány levág egy fürtöt Tündér Ilona aranyszín hajából. Szimmetrikus kompozíció ez is. A képszerkezet a középen elhelyezett függőleges tengelyű almafára támasz­kodik. Finoman ívelt vonalak enyhítik a geometrikus szerkezet súlyát. Széles bordűrjének hattyúi Körösfői dekora­4. kép. Körösfői Krieseh : Ádám és "Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom