Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 3-4. (Budapest, 1959)

Sternegg Mária: Iróalmáriumok Debrecenből

ecsedi Csapó Lajos (1804—1880) atyjától örökölhette. Hogy milyen foglalkozása lehetett, nem sikerült megállapítani.

6 E remek, egymáshoz testvéri közelségben álló bútorok egykor tehát ilyen neves debreceni patríciusok tulajdonában voltak. Egyik közülük a közéletben tünteti ki magát, s a legfőbb városi tisztségek betöltésében saját polgártársai és az utókor tiszteletét vívja ki magának. A kalmárok rendjéhez tartozik a másik, s tulajdonképpen közeli rokoni kapcsolatok révén a harmadik is. A nagymúltú és nagy jelentőségű debreceni kereskedő pályán különös tekintélyt és vagyont szereznek s a tisztes kereskedői foglalkozás családjukban apáról fiúra száll. Ezek a messzeföldön is ismert kiváló kalmárok a XVII— XVIII., sőt még a XIX. században is vezetőszerepet töltöttek be Debrecenben. Ők képezik a vevőközönség gazda6. kép. Részlet a II. sz. írószekrényről s

ágilag legmódosabb rétegét, amely neveltetésénél, világot - látottságánál, műveltségénél és nem utolsó sorban vagyoni helyzeténél fogva már finomabb berendezésű lakásokat igényelt.

7 * Az alacsony írószekrények szerkezeti felépítése egymással és sok más korabeli írószekrényével megegyező, így a fennmaradt debreceni asztalosrajzok XVIII. századvégi tabernákulumos írószekrényeinek alsó részével is ; eltérés nélkül követi a szokványos középeurópait : felső része keskenyebb, benne középen lehajtható írólap, ennek két oldalán egy-egy homorúíves felső lappal ellátott kis fiók helyezkedik el szélein meanderes konzollal. Az alsó szekrény testet faragott vagy berakott párkányok keretezik, benne teljes széles6 Orvos nem lehetett — amint azt leszármazottai tudni vélik —, mert Debrecenben Csapó nevű orvos csak egy volt, a dunántúli származású ,,togyosi-Csapó József (1734 — 1799)" (Zoltai Lajos : A város tiszti főorvosai. Debrecen, 1936.) Ecsedi Csapó Lajosnak első felesége volt ns. Bartha Teréz, második felesége Radistyáni Király Juliánná, akinek családjában több kiváló kereskedő is akadt. Csapó Lajosnak és két feleségének négy gyermeke született. Ezek közül Erzsébet (anyja Király Juliánná) (1843 — 1929) Lengyel Zsigmond (1815 — 1887) akadémiai jellegű gimnáziumi tanárhoz ment feleségül. Az írószekrény felső kis fiókjainak beégetett ,,L Z" jelzése minden valószínűség szerint az ő névbetűit jelzik. Lengyel Zsigmond leánya Ilona. Férje lett dr. ns. Tüdős Kálmán Debrecen sz. kir. város tiszti főorvosa. Ezek fia néhai dr. Tüdős Endre orvos, egyetemi magántanár volt az írószekrény utolsó előtti birtokosa. 7 Nagybákay (Rickl) Antal : A debreceni Kereskedő Társulat 240 esztendős múltja. Debrecen, 1938.