Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 3-4. (Budapest, 1959)
Sternegg Mária: Iróalmáriumok Debrecenből
5. kép. Részlet a II. sz. írószekrényről egy tövön széthajló kifestett bimbózó három szegfű, a kisebb mezőit egy-egy szál tulipán, rózsa és nefelejts díszítik. {8. kép) A lehajtható írólap két szélén elhelyezkedő kis fiókokat két-két szál tulipán ékesíti, ezek felett a homorú lapon leveles rózsaág látható. Egy-egy ugyanilyen de levelesebb rózsaág nő ki a lehajtható írólap két sarkából is, melynek közepén — a kétoldalról összefonódó keret alkotta körben — rózsaág és az alsó fiókokról ismert bimbós szegfű pompázik. A virágintarzia kontúrjai, csakúgy, mint az előbbi két írószekrénynél, tuségetéssel árnyaltak. Az írórész belsejében elhelyezett három kis puhafa fiók egyikén ceruzával írt szöveg olvasható : „Alumnus Cassa Interesse Capitalisok alátartozók". A felső rész kis oldalfiókjainak egy-egy oldalán beégetett ,,L Z" betűk egyik régi tulajdonos nevét jelzik. 5 Az írószekrény oldalfalainak (9. kép) felső része kissé szegényebb kivitelben, de megegyezik a Spah szekrényével. Alsó részének díszítését különböző színű fákból, különböző móretekben és elhelyezésben szabályosan váltakozó négyzetek adják. Szépek az írószekrény korabeli szalagcsokros, gyöng}^soros ovális és kerek veretei. Érintkezésbe lépve e szép bútor tulajdonosával kiderült, hogy ez az írószekrény a debreceni ecsedi Csapó család egyik tagjának tulajdona volt, leányágon öröklődött jelenlegi Budapesten lakó birtokosáig. Az ecsedi Csapó család 1655-ben nyert nemességet. Kihirdette Szatmár vármegye, ahonnan egyes leszármazók Zemplén és Bihar vármegyébe szakadtak. Debrecenbe a család egyik ága Zemplén vármegyéből költözött. Közülük néhányan — mint a Debrecenbe jött nemesek közül igen sokan —, kereskedő pályára is léptek, így pl. ecsedi Csapó Sámuel (1761—1803), aki a felesége, németújfalui Simonffy Mária révén sógora volt Simonffy Sámuelnak. Az írószekrény első tulajdonosa ennek fivére, István volt. Második birtokosa 5 Lásd : következő jegyzetben.
