Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 3-4. (Budapest, 1959)

HOPP FERENC KELETÁZSIAI MŰVÉSZETI MÚZEUM - Ju. A. Miller : A Hopp Ferenc Keletázsiai Művészeti Múzeum „török" füstölőjének meghatározása

Végül, a félgömbön és a talapzaton is ismétlődik az j vagy b betű, a felső részen két félkörrel, amelyek már csupán díszítést képeznek. Evvel kapcsolatban érdemes megemlíteni egy körülményt. A felirat utánzata a füstölő alapzatán éppen a betoldás alatt szakad meg, emellett a szabad felület szándékosan és nem véletlenül van kihagyva. Ez önkéntelenül arra a gondolatra vezet, hogy a füstölő részére fogót terveztek. E feltevés azonban nem bizonyítható, mivel a fogóval ellátott füstölők típusa nem látszik megállapítottnak. A fent felsoroltak mind amellett szólnak, hogy a budapesti múzeum füstölője nem török, hanem bizánci eredetű, vagy pedig valamely olyan területen készült, mely így vagy úgy összefüggött Bizánccal. A bizánci bronzkészítményekre jellemző forma és az arab feliratok utánzásának kombinációja a Bizánc és legközelebbi szomszédjai, a törökök közötti bizonyos művészeti kapcsolatok meglétét bizonyítja. Minden okunk megvan annak feltételezésére, hogy a füstölőt készítő mester ismerte a „mohamedán" bronzokat, és lehet, hogy egy egykorú „mohamedán" tárgyon levő feliratot vett mintául, de nem tudta azt pontosan visszaadni. Hasonló tények nem ritkák. így az elmúlt évben az Ermitázs Külföldi Keleti Osztályának egyik tudományos ülésén éppen egy ugyanilyen fajtájú érdekes emlékről, egy bronz csészéről hallottunk előadást, melyen szintén arab felirat-utánzat volt.