Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 3-4. (Budapest, 1959)

HOPP FERENC KELETÁZSIAI MŰVÉSZETI MÚZEUM - Murányiné Tóth Edith: A Hopp Ferenc Keletázsiai Művészeti Múzeum újabb tibeti szerzeményei

3. kép. Teáscsésze fedele ben elefánt ösztökét (ankusa) tart, baljával agyaránál fogva vezet egy elefántot. Végezetül vicsorgó, ugrásrakész tigris zárja le a sort. A felső hengeres részt az alsótól zsinórdíszes szegélyű, domborított palmettasor választja el. Itt a medaillonban kettesével elhelyezve a taoista Nyolc Halhatatlan szerencseisten attribútuma látható.

5 A medaillonokat szintén állatfigurák választják el egymástól : egyszarvú, makara, őz és egy felsőtestében sas, alsó testében oroszlánszerű állat. A díszítést felül a lefelé fordított lótusz mellett zsinórdíszes ratna-sor fejezi be. A fedél magassága : 8 cm, az alj magassága 8,3 cm. Leltári száma : 57.193.1—1, 1—2. 57.194.1—1, 1—2. Az ilyen típusú csészealjak és fedelek használata mind profán mind vallásos célokra meglehetősen általános Tibetben. Hasonló edények ábrázolását már a XVII—XVIII. századi tibeti festményeken is megtaláljuk.

6 Rendszerint kínai készítésű jade, vagy porcelán csészék tartoznak hozzájuk. Múzeumunk darabjainak érdekessége főleg a díszítésben rejlik. Szokatlan, hogy lamaista tárgyakon a taoista mitológia szerencsét hozó jelképeit alkalmazzák. A megdolgozás módja, a festői hatásokra törekvő madár-, virágornamentika, az állatfigurák, főként az oroszlán, tigris és sárkány ábrázolása minden kétséget kizáró módon igazolja a kínai díszítőművészet erős befolyását. A kínai szimbolika elemeinek 5 Lessing, F.: i. m. m. f. p. 127. 6 Boerich, 67.: Tibetan paintings. Paris, 1925.; Tucci, G.: Tibetan painted scrolls. Roma, 1949. Pl. O, P, T,