Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 3-4. (Budapest, 1959)

Soproni Olivér: Régi magyar ólommázas kerámia

alakba való formálódása. Ez is Itáliából került mind a magyar, mind pedig a habán kerámia motívumkincsébe. Sokszor találkozunk vele régi anyagunkban, és főleg az erdélyi népművészet élt vele leginkább. A már említett felsőtiszai kerámián, rituális használatban, mint szőlőfürt ismeretes 27 és, vagy a peremeken találhatók, vagy dísze a tál öblében levő máltai keresztnek is, a kereszt szárai­nak folytatásaképen, a kereszt, a szőlő és az ,,életfa" egységét szimbolizálva. 28 Átvette a román népművészet is, és kerámia anyagában sokszor előfordul. 29 Az itáliai-hahán díszítmény útját mutatja ez három évszázad távlatában és egészen új, sajátos értelmezésben. Töredékeinken az ívmotívumba ágyazva találkozunk vele (11 kép.) 30 és a habán ábrázolásokhoz is igen közel álló elrendezésben, de peremeiken a török hatást képviselő gránátalmás füzérek közeiben a hármas levélkék helyén (12. kép). 31 * A dekoratív hatású rácsminta szintén kedvelt és hálás díszítőeleme tálaink peremének. Igen hosszú és változatos az útja e mintának, amíg a magyar tálakra került. Gyökerei a korai iszlámba nyúlnak vissza, majd Byzanc díszíti vele tálait — de itt már eredeti értelme elveszvén—-igen megváltozott és leegyszerű­södött formában. Itáliában és nálunk már csak sűrű vonalkázás lett e végtelenül változatos és igen nagy díszítőerővel rendelkező motívumból, és ez él tovább népművészetünkben is, a magyar kerámia különböző tájain, de főképpen Erdélyben és a románság körében. Áz átadó itáliai kerámia a XV. századból nyújtja jellemző példáit ennek a típusnak. Egyeseken e rácsot kis levélkék szakítják meg, 32 máshol meg a rács megszakítás nélkül keretezi a tálat, de ennek egyhangúságát feloldja a rács vörös-zöld színű csoportjainak ritmikus váltakozása. Ezt a színritmikát nagyon helyesen átvette a magyar mester is, amit egy abdai 33 és egy miskolci töredék is bizonyít. 34 Ezzel szemben más peremeken a rács egy­színű. 35 Több töredék képviseli a felbontott rácsmintát is. A közöttük levő tereket rendszerint spirálok vagy nagy korongok töltik be. Egy tabáni tálon (13. kép) 36 a korong még ragyogtatóval is díszítve van, még jobban kihangsúlyozza a terek dinamikus erejét. E típusnál a rács rendszerint egyszínű, és csak a közeikben levő minták színeinek állandó változása oldja fel az egyhangúságot, és a rajz meg a színritmika egyesülve sok mozgást visz bele a díszítménybe. 27 Országos Néprajzi Múzeum ltsz : 53.250.1. 28 Országos Néprajzi Múzeum ltsz : 53.257.1. 29 Barbu Slcintineunu : Ceramica Romanescao. Bukarest — 1938. XV. tábla, d. kép. Muresi tál XIX. század ; Paul Petrescu si Paul Sthal : Ceramica din Hurek Bukarest. 5 színes tabló 3. kép. Fekete tábla 1. 30 Egri Dobó István Múzeum ltsz : 55.1455.1. 31 Esztergom, Várásatás 20. 32 Seymour de Bicci : i. m. 10. kép. 33 Győri Xantus János Múzeum, Abda, ltsz : XIII. 19. 34 Miskolci Hermann Ottó Múzeum ltsz: 53.688.90. 35 Egri Dobó István Múzeum ltsz : 55.1540.1. 36 Főv. Tört. Múzeum — Vármúzeum Tabán 237.

Next

/
Oldalképek
Tartalom