Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 3-4. (Budapest, 1959)
Dömötör Sándor: A szombathelyi múzeum török kendője
A reformáció idején Kemenesalján erősen tért nyert az evangélikus vallás : a birtokos nemesség jobbágyaival együtt áttért az új vallásra. 32 A szentmártoni nemesek : Potyondi Ádám és Ferenc, Benkő Imre, Jánosi György, Armpruster János és mások nevét is megtaláljuk a hivők között, 33 1614-ben Dravecz Ferenc, 34 1648-ban Benkovics Mátyás, 35 , 1657-ben Praetorius Henrik szentmártoni prédikátorok nevét ismerjük. 36 A szentmártoni evangélikusok 1680-ban fegyveresen vettek részt Szenczi Fekete István superindendens (püspök) védelmében Osfiasszonyfán a császári csapatok ellen. 37 Legnevezetesebb papjuk volt 1691—1695 között Asbóth János, aki 1657-ben született Hegyfalun, s 1683-ban jénai tanulmányai után Késmárkon Thököly Imrének lett udvari papja. Thököly elfogatása után 1689-ben Nemeskéren lett lelkész, innen került Szentmártonba, s rövidesen kemenesaljai esperessé választották. 38 Tekintélyét és ügyességét mutatja, hogy 1695-ben az evangélikus egyháznak 22 hold földje volt. 39 Feltehető, hogy ez a kiváló képességű pap, törökbarát politikus adta a kendőt a szentmártoni egyháznak, s később a drága kendő a templommal együtt került a katolikusok tulajdonába. Az ellenreformáció inkább a nagybirtokok népességét hódította vissza labanc uraival ; a kisnemesek jórésze megmaradt a „magyar" hiten. Ennek ellenére a katolikusoktól elfoglalt protestáns templomokat a katolikus egyháznak juttatták a császári rendeletek. 1732. június 3-án 5 megyehajdú kíséretében a katolikus templomokat visszafoglaló bizottság Kemenesszentmártonban ellenszegüléssel találkozott : a bizottságot a község evangélikus lakosai nem engedték be a templomba. A bizottság tagjai az ellenállók nevét felírták és visszamentek Pórdömölkre. Két hónapig puhították a falu lakosságát, mire elérték azt, hogy augusztus 10-én Lancsics Bonifác szerzetes Rosti alispán személyes közreműködésével átvehette az elfoglalt templomot és felszerelését. 40 Így került a török kendő a pogányokkal és eretnekekkel egyáltalán nem rokonszenvező egyház tulajdonába. A kendőt nem használták, de megőrizték. Ezért nem tudtak róla sokat, amikor a szombathelyi múzeumba került, azóta pedig elhaltak azok, akik tudtak róla, de hallgattak. 41 Közel 150 esztendő telt el a kemenesszentmártoni templom visszafoglalása és a török kendők a szombathelyi múzeumba való juttatása között. Természetes is a körülmények ismeretében, hogy a kendő őrizői nem törekedtek a kendő történetének megörökítésére. Adataink azonban valószínűsítik, hogy a török hódoltság vége felé török kapcsolatok révén került a kemenesszentmártoni evangélikus egyház tulajdonába, s hogy annak a romantikus korszaknak a tanúja, mely oly sok szenvedést zúdított a magyar földre és állhatatosan helytálló népére. 3- Kogutoivicz : i. h. 33 Payr Sándor : Egyháztörténeti emlékek. 251. 1. 34 Uo. 64 1. 35 Uo. 83. 1. 36 Uo. 91. 1. 37 Payr Sándor : Egyházi emlékek Urai-Ujfalunak és vidékének múltjából. Bp. 1910. 9. b, uo. A nemeskéri artikuláris ev. egyházközség története. Sopron, 1932. 57 — 60.1. 38 Payr Sándor: Szenczi Fekete István, a hitehagyott püspök. Sopron, 1918. 80. 1. 39 Sziklay—Borovszky : i. m. 303. 1. 40 Packer Donát: i. m. 94 — 96. 1. (Sörös Pongrác : A pannonhalmi Szent Benedek rend története. XII. A. kötet.) 41 Szentmártonból Ncmcsdömölkre hívták meg Kiskcy Ádámot prédikátornak. Sziklay — Borovszky : i. m. 303. 1.
