Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 3-4. (Budapest, 1959)

Tasnádiné Marik Klára: A XIX. századi magyar kerámika néhány problémája

egész inkább a poreelánkészítés persziflázsának, mint komoly gyártásnak tekinthető. Mindenek előtt fel kell tennünk a kérdést : milyen porcelánt lehetett volna egy bécsi palota kerti házában készíteni (a komplikált berendezések teljes híjával) és honnan származott volna annak nyersanyaga? Minden valószínűsége megvan feltevésünknek, hogy az ügyben megbüntetett Jung a kincstári manufaktúra ellopott masszájával kívánta a becsvágyó főurat porcelánhoz juttatni, s hogy ezt a tényt az akták elhallgatták, annak oka az, hogy bölcsebbnek tartották a lopás lehetőségét nem szellőztetni. Tisztázandónak tartjuk a cseh porcelán kérdését is. A csehországi kistőkések porcelán gyártási kísérletei 1793-ban aggodalommal töltik el Sorgenthal bárót, a kincstári gyár akkori vezetőjét. Ezt azonban a bécsi udvari Kereskedelmi Tanács alaptalannak tartja, és szabad folyást enged a gyáralapításoknak.

17 Ennek az engedékenységnek nem csupán a cseh Gubernium ügyessége az oka, hanem az is, hogy a XVIII. sz. utolsó éveiben a porcelánkészítés arkanuma már nem titok többé. 1770 óta a franciák már valódi porcelánt gyártanak, miután kaolinlelőhelyeket tártak föl, de ugyanez előbb történik Oroszországban, majd Angliában is. A csehországi porcelángyárak részben megfelelő hazai földdel rendelkeznek, részben közelebbről szerzik be azt, ennek köszönhetik, hogy bár sok küzdelem után, szívós kitartásuk sikerrel jár. 1812-ben már nemcsak, hogy nem akadályozzák tevékenységüket, hanem egyenesen bátorítják őket a jobb minőség elérésére.

18 A magyar porcelángyártásnak tehát legnagyobb akadálya, hogy Magyarország területén akkor még sehol sem találtak kaolint. A porcelángyártáshoz egyedül használható keverékföld, a dubrinicsi (Ung. m.), amit a bécsi gyár is használ.

19 Ennek a közelsége, valamint a Telkibánya közelében előforduló riolitos geológiai képződmények tették indokolttá Bretzenheim alapítását. Az angol szellemben működő Széchenyi, akinek köréhez Bretzenheim tartozott, feltételezhetően tudott a kerámiaiparban a földféleségek jelentőségéről s nem lehetetlen, hogy éppen ezért a telkibányai birtokon létesült a műhely. Bár a Magyarhoni Földtani Társulat ekkor még nem létezett, a talajnak kerámiagyártás céljából történő vizsgálata már előfordult nálunk is.

20 Meglepő, hogy a magyar kerámiakutatás eddig ezt a tényt figyelmen kívül hagyta. Nemcsak hírlapok, folyóiratok, de tudományos kutatók is átvették a Fischerek által terjesztett nyilvánvalóan hamis közlést a „Nagymihályi kaolin"-ról,

21 a „Herend közelében felfedezett porcelánföld"-ről

22 és a „Bakonyi fosszilis kaolinképződményekről, amelyek teljesen hasonlóak a kínai porcelánföldhöz".

23 Fischer Mór ilyennemű „felfedezései" láttak napvilágot. Fischernek erre egyrészt azért volt szüksége, mert működése folyamán számtalan kölcsönigénylésnél állandóan arra hivatkozott, hogy készítményeit kizárólag hazai nyersanyagokból állítja elő, továbbá azért, hogy külföldi porcelánföld szállí17 Mayer, Hans: i. m. 18 Mayer, Hans : i. m. 19 Fényes Elek : Magyarország geográfiai szótára 1841 és Petrik Lajos : i. m. 20 Mayer György, amikor átveszi a pápai gyárat, uradalmi engedéllyel földfúróval különböző uradalmak területén kutat megfelelő földféleségek után. Kéry B.: i. m. 21 Layer Károly : A Herendi Porcelángyár története. Budapest, 1921. 22 Ritzicska Ilona: A herendi porcelán, disszertáció. Budapest, 1938. 23 Illustrated London News 1862. évf.