Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 3-4. (Budapest, 1959)

Tasnádiné Marik Klára: A XIX. századi magyar kerámika néhány problémája

egész inkább a poreelánkészítés persziflázsának, mint komoly gyártásnak tekinthető. Mindenek előtt fel kell tennünk a kérdést : milyen porcelánt lehe­tett volna egy bécsi palota kerti házában készíteni (a komplikált berendezések teljes híjával) és honnan származott volna annak nyersanyaga? Minden való­színűsége megvan feltevésünknek, hogy az ügyben megbüntetett Jung a kincs­tári manufaktúra ellopott masszájával kívánta a becsvágyó főurat porcelán­hoz juttatni, s hogy ezt a tényt az akták elhallgatták, annak oka az, hogy bölcsebbnek tartották a lopás lehetőségét nem szellőztetni. Tisztázandónak tartjuk a cseh porcelán kérdését is. A csehországi kistőké­sek porcelán gyártási kísérletei 1793-ban aggodalommal töltik el Sorgenthal bárót, a kincstári gyár akkori vezetőjét. Ezt azonban a bécsi udvari Kereske­delmi Tanács alaptalannak tartja, és szabad folyást enged a gyáralapításoknak. 17 Ennek az engedékenységnek nem csupán a cseh Gubernium ügyessége az oka, hanem az is, hogy a XVIII. sz. utolsó éveiben a porcelánkészítés arkanuma már nem titok többé. 1770 óta a franciák már valódi porcelánt gyártanak, miután kaolinlelőhelyeket tártak föl, de ugyanez előbb történik Oroszországban, majd Angliában is. A csehországi porcelángyárak részben megfelelő hazai földdel rendelkeznek, részben közelebbről szerzik be azt, ennek köszönhetik, hogy bár sok küzdelem után, szívós kitartásuk sikerrel jár. 1812-ben már nemcsak, hogy nem akadályozzák tevékenységüket, hanem egyenesen bátorítják őket a jobb minőség elérésére. 18 A magyar porcelángyártásnak tehát legnagyobb akadálya, hogy Magyar­ország területén akkor még sehol sem találtak kaolint. A porcelángyártáshoz egyedül használható keverékföld, a dubrinicsi (Ung. m.), amit a bécsi gyár is használ. 19 Ennek a közelsége, valamint a Telkibánya közelében előforduló riolitos geológiai képződmények tették indokolttá Bretzenheim alapítását. Az angol szellemben működő Széchenyi, akinek köréhez Bretzenheim tartozott, feltételezhetően tudott a kerámiaiparban a földféleségek jelentőségéről s nem lehetetlen, hogy éppen ezért a telkibányai birtokon létesült a műhely. Bár a Magyarhoni Földtani Társulat ekkor még nem létezett, a talajnak kerámiagyártás céljából történő vizsgálata már előfordult ná­lunk is. 20 Meglepő, hogy a magyar kerámiakutatás eddig ezt a tényt figyelmen kívül hagyta. Nemcsak hírlapok, folyóiratok, de tudományos kutatók is átvették a Fischerek által terjesztett nyilvánvalóan hamis közlést a „Nagymihályi kaolin"-ról, 21 a „Herend közelében felfedezett porcelánföld"-ről 22 és a „Bakonyi fosszilis kaolinképződményekről, amelyek teljesen hasonlóak a kínai porcelán­földhöz". 23 Fischer Mór ilyennemű „felfedezései" láttak napvilágot. Fischer­nek erre egyrészt azért volt szüksége, mert működése folyamán számtalan köl­csönigénylésnél állandóan arra hivatkozott, hogy készítményeit kizárólag hazai nyersanyagokból állítja elő, továbbá azért, hogy külföldi porcelánföld szállí­17 Mayer, Hans: i. m. 18 Mayer, Hans : i. m. 19 Fényes Elek : Magyarország geográfiai szótára 1841 és Petrik Lajos : i. m. 20 Mayer György, amikor átveszi a pápai gyárat, uradalmi engedéllyel földfúróval különböző uradalmak területén kutat megfelelő földféleségek után. Kéry B.: i. m. 21 Layer Károly : A Herendi Porcelángyár története. Budapest, 1921. 22 Ritzicska Ilona: A herendi porcelán, disszertáció. Budapest, 1938. 23 Illustrated London News 1862. évf.

Next

/
Oldalképek
Tartalom