Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 3-4. (Budapest, 1959)
Krisztinkovich Béla: Az Iparművészeti Múzeum „alvinoi" újkeresztény fajanszai
nelmileg, hogy I. Rákóczi György hozatott be Konstantinápolyból török majolikást, aki „bokályos háza" számára több ezer darab díszes csempét készített. 56 Az egyes edény darabok stíluskritikai vizsgálatánál az a közös vonás ötlik leginkább szemünkbe, mily tudatosan alkalmazták az újkeresztények az erdélyi festett zománcos ötvösművek, ékszerek dekoratív stílusát, A levendulakék alapon kövér fehér mázzal felrakott, stilizált virágornamentika rekeszszerűen körvonalazott elemei, ugyanis lila vonalkázással reliefszerűen domborodnak ki, ami a fémzománc hatását kelti. Ezeket a jellegzetességeketlátjuk a különböző stíluselemek egybeolvadásával az Iparművészeti Múzeum 1526 ltsz. 1653-ból való, négyszegletes pompás gyömbértartóján, melyet a magyar műtörténeti irodalom már több ízben ismertetett (2. kép) ; most csak azt említjük meg, hogy e díszedénnyek 1651-es párját még a múlt század végén Kolozsvárott nyilvántartották. Nevezetes darab az Iparművészeti Múzeum 53,2141 ltsz. (m : 23 cm) levendulakék kupája, 1655-ből. (7. kép) Minaretet látunk rajta naiv ábrázolásban és az erdélyi templomok ismert színes csempehéjazatát, amiről Evlia Cselebi is több ízben elragadtatással emlékezik meg. A 14,284 ltsz. (m : 18 cm) és 24,276 ltsz. (m : 22 cm) levendulaIcék korsók háromkarélyos, összecsípett kiöntőjű nyakukkal a keleti ízlést képviselik. Az öblösödő szájnyílás vékony, hosszú nyakon helyezkedik el, mely alant a török fémedényekre jellemző gerezdes, vagy sima, lapított gömbformába öblösödik ki. Ezen a derékon és nyaktőn futó kettős fehér csíkkal határolt sávon, ritmikus hullámvonal—vezetésű inda és virágdísz kelti az erdélyi ötvösművészetet oly vonzóvá tevő festett zománcos hatását. Legharmonikusabb és bajosabb darabok egyike a 2871 ltsz. (m : 19 cm) kis levendulakék kupa, amelyen (9. kép) egész kivételesen ugyancsak fajanszból készült gombos fedélke van. A középső sávban, az edény derekán, három fehér virágból álló százszorszép csokor helyezkedik el. 1655 évből való az 56,1152 ltsz. (m : 15 cm) ónfedeles dinnyeformájú levendulakék korsó. A nyakon helyet foglaló felírása M I. M L L. 1655. Az alacsony lapított gömblormájú gerezdes testen, koncentrikus fehér csíkokkal övezve három sáv látható. (11. kép) A felső és alsó sáv legtisztább oszmán hatást tükröző pikkelyes díszű, ahol minden pikkelyben egyegy sárga petty látható. A középső mező az erdélyi virágos reneszánsz legszebb motívumait tűnteti fel fehér zománcos dekorációjával. Az Iparművészeti Múzeum 1840 ltsz. (m : 5 cm) mély kék, gömbalakú (10. kép) ónfoglalatú korsóján csak a nyak alatt fut végig a trandicionális dupla fehér csík. Középütt, a testen indák között egy nagy fehér szegfűcsokor, míg két oldalt az erdélyi virágos re56 Herepei János : A Bojkályos ház. Kelemen Lajos Emlékkönyv. 10. kép. Ónfoglalatú korsó. 1655
