Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 3-4. (Budapest, 1959)

Krisztinkovich Béla: Az Iparművészeti Múzeum „alvinoi" újkeresztény fajanszai

zású „testvér" Nagello nevezetű állott. Őróla minden okunk megvan hinni, hogy korsós volt, s hogy olasz minta­könyvek után dolgozott. 33b Gyakorlat volt ez, ami az erdélyi és magyaror­szági fó'nemesség olasz kultúrájában megerősítést nyert. Mi ennek tudjuk be, hogy a nyugat-magyarországi újke­resztény kerámia még sokáig megőrizte a reneszánsz olasz levegőjét, míg Alvin­cen a stílus hamarosan a török ízléssel párosul, ami aztán létrehozza a ma­gyar léleknek oly kedves művészetét, a „virágos reneszánsz"-t, a későbbi népi kerámia ihletőjét. E művészeti folyamat elindítója Bethlen Gábor fejedelem ekkor már nem él. Szellemi hagyatékán és ingó­ságain az utódok civakodnak. Az új­ít er esz tények nagy patrónusuk iránti hűségből özvegyének, BrandenburgiKa­talinnak tesznek még egy utolsó szol­gálatot, amikor bűnben fogant gyerme­két gondozzák, 34 de a fejedelemné eltá­vozik az országból. Előtte még 1631-ben erősen követeli azokat az értékeket, melyek között volt egy „öreg szekrényláda szép újkeresztény fazekakkal rakott" 35 és amelyeket 1. Rákóczy György csak hosszas alkudozás után enged át neki. Az alvinci újkeresztények aránylag békés működési korszaka következik I. és II. Rákóczi György alatt. Vallá­sukban nem háborgatják őket 36 és számuk egyre gyarapszik, mígnem a tatár betörés 1661-ben nagy pusztítást nem visz köztük is végbe. A század közepé­ről számos fajánszedény maradt fenn, melyek a jelen kor műértőjének elragad­tatását is kivívják, hát még a kortársét ! Evlia Cselebi ma is friss lelkendezése tanúsítja az alvinci kerámiai műhely imponáló méreteit és alkotásait : „Vin­csazvár külvárosát a Maros innenső oldalán, melyet templomok, házak, foga­dók, csársik és bazárok díszítenek . . ." — ,,. . . Nevezetessége még az is, hogy 2. kép. Habán gyömbértartó 33 t> Liverani : The rev. of. White majolica of Faenza. 1858 The masters of Faenza emigrate to porod uce .... in Transylvanie". 34 1629 — 30 „Fejedelemasszony megfattyazott, leánygyermeket szült: az feredő házról vitték ki az vinczi újkeresztény asszonyok tartásra." Kemény János fejedelem önéletírása. 35 1629. I. Rákóczy György és Brandenburgi Katalin között folyt tárgyalások iratai. Radvánszky i. m. 259. old. 36 1646. július 10. „I. Rákóczy György Szatmárnémetibe . . . Synodust hivatott össze : ... ex cap. 19.: quid nullum in iis hereticam aut heterodexum- nominatim autcm socinianam, arminiam, et anabaptisticam — doctrinam inhibet." — Georg Kraus.:. Sieben bürgische Geschichte. 168. old. Fontes Rerum Austriacarum. I. B. 3. — 1653. Approbatee Constitutiones Regni Transsilvaniae Varadini. P. III. Tit. 57. Art. 1. F. 138.

Next

/
Oldalképek
Tartalom