Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 3-4. (Budapest, 1959)
Krisztinkovich Béla: Az Iparművészeti Múzeum „alvinoi" újkeresztény fajanszai
pedőket népünkből jószágaira, teljes szabadságot, atyai adományozást és hathatós oltalmat ígérvén azok számára . . . Hűséges és szeretett testvérünk, az Úr nyájának legöregebbje, Uhl J. kikerülendő az . . . ellenséget, ... az összes népséget 1621. jan. 18-án Szobotistből kivezette . . . Csejthén Nádasdy és egy más úr birtokain vunult meg a lakosok házaiban . . . Ámde nemsokára egy székely úr, Böldj (Béldy) Kelemen ezredes, királyi parancsot kapott, hogy a . . . testvéreket . . . Erdélybe küldje . . . 18 szekérre felraktak és 70 katona kíséretében 1621. ápril 2-án útnak indítottak. 1621.-ikének aug. 31.-én Alvinczen nagy örömünkre összejöttünk . . . stb. 21 Itt állapítjuk meg, hogy az anabaptista krónikákból sohasem tudjuk meg milyen mesterséget űztek ők és miért kellett minduntalan vándorútra kelniök. A gazdasági okokat a magyar források tárják fel. Az anabaptisták csupán vallási üldöztetésüket panaszolják és a hitközség vallásos életéről, szabályairól számolnak be egyéb i'eljcgyzéseik is. 22 Bethlen, amikor nyugat-magyarországi és morvái hadjáratai idején az anabaptisták különleges ipari szervezettségét megismerte, belátta, hogy kiváltságok biztosításával kell a deportálás keserűségéért kárpótolnia őket. Oltalomlevelet Pécsi Simonnal küldet tehát eléjük s ezt Károlyi Zsuzsanna fejedelemasszony röviddel Alvincre való érkezésük után kiegészíti azzal, hogy „ipari foglalkozásuk miatt a tolvajokat és más gonosztevőket üldözni nemtartoznak.". 23 A fejedelemasszony személyesen néz utána Alvincen az iparosok) elhelyezésének, intézkedik „egy puszta várat is adván nekik, azt is idővel megépítették, s alatt is az említett helyen olj igen nagy kiterjedt udvart, mindenféle mesterembereknek különféle műhelyeket . . . építvén." (Vö. 16.) Ezután a kolozsvári országgyűlés 1622-ben approbálja a Bethlen féle kiváltságokat : „az új-keresztyéneknek, akik az országba bejöttek és ezután is melléjek jövendők lennének, mesterségek szerint való minden míveknek exerceál lása megengedtetik" 24 Ugyanebben a hónapban Bethlen személyesen megerősíti az országgyűlés határozatát s a munka a fejedelmi gazdaságokban, Gyulafehérvárt, Szamosújvárott, Ebesfalván, Alvincen, stb. 25 megindulhatott, oly 21 1623 — 1641. „Hausz Buech Darein Wier Brueder zu AUwintz unser Haus etc." Vágner József. A nyitrai egyházmegyei könyvtár kéziratai és régi nyomtatványai. 1886. Nyitrán. 22 1642. június 30. „Den Eltesten Bruedern gen Wintz AUwintz. neben anderen Ursachen Geschrieben, wie wird mit Speiss und Trankh ob unserem Tisch halten : 466 — 467 1. Ehrenpreis püspök diáriumából. 1658. „Den z. Maii Jacob Weiss ein Haffner, ein Märher, zu AUwintz in Sibenburgen in Dienst des Evangelions erwölt und in die Versuechung gestellt worden." Anabaptista Krónika. 23 „1621. aug. 25-én" (Schmidt : Die Stiftung des kath. Theresianischen Waisenhauses bei Hermannstadt 1869.) 24 1622. V. 1. Kolozsvári Országgyűlés : „ország közé való minden contributiotól eximáltattak, vallások dolgából való oppiniójoknak szabadon exertitiuma ő maguk között Alvintzen megengedtetett, privilégiomok és pedig confirmáltatott, salvis tarnen aliorum privilegiis ac libertatibus." (Szentkatolnai Bak Endre : Alsófehér vm. helyiségei.) Mon. Com. Reg. Trans. 23. tv. cikk. 25 1699. januári iratok között, Apor István leveleskönyvében. Istructio pro provi soribus bonorum fiscalium : (Bíró Vencel Erdély XVI—XVII. századi kereskedelméről. „Apafi haláláig ezeknek az uradalmaknak a száma hatra olvadt le : Fehérvár, Déva. Szamosújvár, Kővár, Görgény és Vincz".
